Egykori bányagépeket fogadtak örökbe Ajkán

A Bányászati Múzeum vezetője, Horváth Károly hirdette meg tavaly novemberben a lehetőséget, amelyben az egykori bányaipari dolgozók vagy bármely segíteni akaró jelképesen örökbe fogadhatja  a szabadtéri skanzen egy vagy több eszközét. Az örökbefogadóval, aki vállalja, hogy gondoskodik az adott eszköz rendszeres karbantartásáról, bemutatásra  alkalmas állapotban tartásáról, szerződést kötnek. A cél nem a működőképes állapotba hozás, hanem az állagmegóvás. 

Bencsay Antal, aki a vájáriskola, majd a technikum elvégzését követően 1972 és 1997 között az aknamélyítőknél dolgozott, még novemberben vállalta egy nagyon rossz állapotban levő, egykor fa és idomok szállítására használt csille javítását. Megtudtuk tőle, hogy a csillét hazaszállította, majd megrendelte a jó minőségű tölgyfát, és azt építette be a már elkorhadt helyett. A munkával február közepén végzett. 

Az egykori vállalat dolgozóiból álló Aknamélyítő Kör tagjai elhatározták, hogy az általuk használt markolót, bödönszállítót és idomszállító harangot is örökbe fogadják. 

A DH 30 bányamozdonyt, amely a dolgozókat szállította a mélybe, a veszprémi székhelyű Túrajó szervezet fogadta örökbe. Raffai Csilla és Szikszai Szabolcs a szerződés aláírását követően megtekintették a mozdonyt, egyeztettek Horváth Károllyal a feladatokról. A döntésük okáról megtudtuk, hogy a Fiúk a bányából elnevezésű túrájukon a csingervölgyi városrész bányászati és ipari értékeit mutatják be, azért döntöttek úgy,  hogy segítenek egy kiállítási tárgy rendbehozásában. Választásukat az is motiválta, hogy Veszprémben ők koordinálták az egykori vidámparki kisvasúti szerelvény helyreállítását. Ők a megyeszékhelyen élnek, de ha idejük engedi, eljönnek a múzeumba, és öröm lesz számukra, ahogyan a kezük munkája által szépül meg a mozdony.

Horváth Károlytól megtudtuk, hogy 120 gépből áll az ország legnagyobb szabadtéri ipari skanzenje, a kiállított tárgyak egy része műemléki védettséget élvez.