A bakonyi nemzetőrsereg százada és a reformkori országgyűlések vezérszónoka

A csetényi birtokát haladó szellemben szépítő, gyarapító Mihály gróf fiatal korában szoros barátságot ápolt gróf Széchenyi Istvánnal és báró Wesselényi Miklóssal. Ám bemutatása előtt egy kicsit ugorjunk vissza az időben. Csetény ugyanis a XVII. században a cseszneki várhoz tartozó uradalom részét képezte, akkoriban kezdték részletekben megvásárolni az Esterházyak a Csaby-Wathay-örökösöktől. A korábban bárói ranggal rendelkező majd grófi címet kapó családban apáról fiúra, más férfi családtagra szállt az idők során a tulajdon. A vélhetően 1794 előtt elkészült barokk kúria is, amely a mai kastély magját képező épület lehetett. 

Liszt támogatója

Esterházy (III.) Mihály a földbirtokot 1840-ben örökölte meg. Már korábban is gyakorolta a földesúri jogokat a helységben és 1817-ben kötött házasságot Schröffl Antónia bárónővel. Akkor vett fel kölcsönt – apja, Esterházy (III.) János, Zaránd majd Veszprém vármegyei főispán beleegyezésével – hatvanezer ezüst forintot, valószínűleg a kúria kibővítésére és felújítására. Az eredeti megfogalmazás szerint "főképp a csetényi jószág kezelésére és javítására". A szabadságharcra emlékező cikkünk miatt azért érdekes személye, mert a főrendiházi reformellenzék tagja volt. Tízezer forinttal támogatta a tudományos akadémia létrejöttét. Mindezt a település történetét feldolgozó, kötetbe foglaló Sári Attila munkájából, írásából tudhatjuk. Azt is, hogy segítette a fiatal Liszt Ferencet, aki pozsonyi hangversenyét az Esterházy-palotában tartotta.  

Antónia szerepe

Sári Attila kutatásai szerint Esterházy Mihály adósságát részben törlesztette, a maradékot testvérei fizették ki a bécsi családi pénztárból. Majd feléjük a kölcsönt rendezni tudta, ám ekkor jelentkezett többi hitelezője. Végül felesége szarvasi uradalmának eladása révén rendeződött anyagi helyzete. Kifizették a csetényi birtokot terhelő adósságot. Esterházy Mihály csetényi grófi lakja udvarán, a kastélyparkban házi kápolnát emeltetett, amit Járdánházy Dániel református lelkész 1848. március 12-i feljegyzésében megemlít. 

Várfogságra ítélték

A Csetény község története a kezdetektől 1945-ig című, 2000-ben kiadott könyv szerzőjétől azt is megtudtuk, hogy az 1783. február 9-én Nagyszebenben született és 1874. december 4-én Pozsonyban elhunyt Esterházy Mihály Széchenyi és Wesselényi barátjaként a reformkori országgyűlések egyik vezérszónokának számított. A felsőház javaslatára 1848. október 4-től az Országos Honvédelmi Bizottmány tagjaként a hadianyaggyártást irányította. A bizottmány megszűntével ugyanezen ügyeket felügyelő kormánybiztossá nevezi ki Kossuth. Később, 1852-ben hat év várfogságra ítélték, büntetését Komáromban töltötte. Ekkor adta el felesége a csetényi birtokot Zitterbarth Mátyásnak, a kor híres építészének, az Ausztriából Pestre települt építészcsalád tagjának. Majd Esterházy Mihály a tervezettnél korábban kegyelemmel szabadult, 1860-ban rehabilitálták és 1861-ben a felsőház korelnöke lett. 

A csetényi hetvenhetek

– A délvidékről hazánkra törő ellenség megállítására kiállított hadseregben harcolt a bakonyi nemzetőrsereg hetvenhét emberből álló csetényi százada is. Esterházy Mihály fiának, Eszterházy Antal kapitánynak a vezetésével 1848. november 5. és 1849. május 22. között újoncokat soroztak be Csetényből is. Nemzetőreink közül az alábbiak neve maradt fenn: Turner József, Szántó István, Németh György, Szabó János, Csizmadia János, Hájas János, Varga József, Sinka Ferenc, Tollár Mihály, Csizmadia József, Végh György, Varga János, Kálmán Márton, Tóth Ferenc, Hege Sándor és Szabó Mihály – sorolta Sári Attila.