A gabonatermelés maradékát használják

2022.04.03. 21:00

A Veszprémben kidolgozott megoldásban a ház vázát alkotják a tömörített szalmabálák

Aszalma – így egybeírva. Mezőgazdasági hulladék felhasználását oldja meg házakban. Sok előnye van, főleg hazánkban: olcsó, gyors építkezést tesz lehetővé. Nem újrafeltalálásról van szó, hanem a szalmának a megszokott módoktól eltérő alkalmazásáról.

Rimányi Zita

A veszprémi mintaház. Egységes a hőszigetelés, nem alakulnak ki hőhidak

Forrás: M20 Generál

– Ha a szalmát, mint építőanyagot említjük, akkor a legtöbben a vályogtéglákra gondolnak. Ám azokban a szalma csak adalékanyag a keverékben, a nedvesség kivezetése miatt fontosak szálrostjai. Arra szintén találunk korábbról példát, hogy a ház váza közti részeket töltik ki szalmával, mert jó hőszigetelő, ha jól tömörítik. A mi megoldásunkban viszont a szalma a szerkezeti struktúrát képezi, megfelelő ön- és teherhordó. Azért hívjuk aszalmának, mert az elején az "a" betű azt a segédanyagot rövidíti, jelöli, amit a természetes alapanyaghoz hozzáadunk – kezdte tájékoztatását Olaj Máté építőmérnök és hozzátette: egy építkezés jelentős logisztikai szervezéssel jár. A helyszínre kell szállítani az alapanyagokat. S ha a vázat tégla, beton, acél alkotja, akkor az nagy súlyú és előállítása nagy energiával jár. A fa növekedési ciklusa pedig hosszú, a fakészletek fogynak. A szalma szintén természetes anyag. A mezőgazdasági gabonatermelés maradékát lehet épületekhez használni. A felesleges hulladékot újrahasznosítani. Nem csak falkitöltőként – ez az innováció a dologban. 

A szakember arról szintén beszélt, hogy nem minden esetben megoldás újításuk. Párás, vizenyős környezetben nem jó. Ám előnye, hogy egységes hőszigetelést képez, nem lesznek a falakban különböző hőmérsékletű részek, úgynevezett hőhidak, amik miatt párásodás, penészedés kezdődhet a lakásokban. Az aszalmafal ugyan nem olyan karcsú, mint a vasbetonból lévő, de a födém terhét elbírja, és a vastagabb falú házak a nagyobb telkeken – amelyek manapság jellemzőek – bőven elférnek. Még a meggyulladás veszélyét szokták ilyenkor megemlíteni, ám a szalmánál az nem nagyobb, mint más építőanyagoknál. Tűzgátlást jelent ugyanis, hogy a szokásosnál sokkal jobban tömörítik az építkezési célra szánt szalmát. Így, ha nyílt láng éri, akkor is csak felülete ég be, nem forrósodik át, a tűz nem terjed tovább. S időjárásállóvá tehető, ha bevakolják. Az aszalmaház ára feleannyi, mint megszokottaké, hiszen hulladékanyagból áll, amit nem kell messziről hozni. 

Olaj Máté elmondta, hogy már arra is akadtak korábban példák, hogy ideiglenes épületeknél használták korábban a szalmát. A csapata által kidolgozott módszer is az örökéletűség helyett a mobilitás, a gyors változásokhoz alkalmazkodás jegyében született. Azaz az elképzelések szerint a gyakori felújítás helyett az aszalma ház tulajdonosai választhatják az elbontást. Ugyanis alapozásához elegendő a döngölt murva ágyazat. A kéreg, ami rákerül a jól tömörített szalmabálákra, könnyen eltávolítható. A szétszedett ház természetes alapanyaga az adott terület talaján hagyható, jót tesz a földnek, komposztálható. 

A veszprémi ötlet gazdái igyekeznek több mintaépületet létrehozni. Egy már van Veszprém belvárosában és a tervek szerint hamarosan telephelyükön, ugyancsak a megyeszékhelyen megvalósítanak egy  lakható, alkalmilag használható aszalma házat, amelyben bemutathatják, milyen a technológiájukkal felhúzott épület. Meggyőződésük, hogy környezetbarát és praktikus a Veszprémben kidolgozott új eljárás. Megalkotói szeretnék népszerűsíteni. Izgalmas formavilágot igyekeznek megvalósítani aszalmából, akár kör alaprajzú épületet terveznek, építenek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában