Patakmalom-rekorder falu

2022.04.07. 17:30

Pápateszér, ahol a vízikerekek foroghatnak tovább

Egykor huszonöt patakmalom működött Pápateszéren. Három éren, egymáshoz közel. Ebből a különleges típusból ennyi nem volt más hazai településen. Mintegy fél évszázada kerekeiket a hazai táncházmozgalom elindítói mérték fel. Hármat már a tulajdonosok felújítottak.

Rimányi Zita

Az egykori molnárcsalád mai leszármazottai építették fel, rendezték be újra a Bögi-malmot

Forrás: Rimányi Zita/Napló

A XIX. század második felében forogtak a vízikerekei az egyenként kicsi, kis teljesítményű patakmalmoknak. Népszerűségük jó elhelyezkedésükből adódott, gazdaságföldrajzi előnyökkel magyarázható. Pápateszér ugyanis a Kisalföld és a Bakony találkozásánál található. Északról érkezett a bőséges gabonatermés, az őrölnivaló, oda, ahol a természet, a vízenergia segítette a feldolgozást. A Dunántúli-középhegység legnyugatibb, legnagyobb tagja olyan, mint a szivacs: a karsztkőzet sokáig magában tartja a csapadékvizet, amely a röghegység szélén a felszínre tör. A felfakadó karsztforrások tíz fok körüli vize pedig télen se fagyott be, szárazság idején se apadt ki. Huszonöt patakmalom azonban így is csak pár évtizedig működött egyszerre Pápateszéren. Aztán már kevesebb. Ám még a II. világháború után is tíznél több.

 

 

Új szerep a réginek
 

Fénykorukat nemrégiben kiállításon mutatták be a győri vasútállomáson. Azt Nagy Péter állította össze. A természetvédő újságíró, a Reflex Környezetvédő Egyesületnek a szakembere, amely Pápateszéren hozott létre erdei iskolát. Még a kétezres évek elején. Akkoriban hallott először a helyiek meséiből a malmokról. Barátságot kötött velük és azóta egyfajta szerelem fűzi ezekhez a szakértelemmel szépen megkonstruált, a bakonyi falu múltját, eleink életmódját őrző darálókhoz. Napjainkban is azért utazott a fővárosba, hogy levéltári adatoknak nézzen utána. Történetüket felelevenítő munkája során korábbi felmérésekre, összegzésekre alapozhat. Eljutott többek közt Veszprémbe, Völler István malomkutatóhoz, aki 1978-ban írt dolgozatot a pápateszéri vízimalmokról. Honismereti tanulmányok szintén foglalkoztak azokkal. A pápateszéri malmok vízikönyveiről Nagy Péternek 2014-ben jelent meg az első könyve. Nagy elismerést jelentett, hogy Winkler Gábor építész, egyetemi tanár – aki mindig a régi épületek új szerepének megtalálása mellett érvelt – írt hozzá recenziót. 

 

 

Molinológia 

 

– A malom tulajdonképpen egy házba épített gép. Nem az épület a lényeges, hanem a szerkezet. A szép kerék, a formája, a funkciója. A víz hajtotta és az így kapott erőt átadta a köveknek, megforgatta azokat. Ezért köztük a gabonaszemek összetörtek. Így keletkezett a finom őrlemény, a liszt. A patakmalmok néprajzi vonatkozásai szintén fontosak. Elárulják, hogyan éltek eleink. A molinológia, ez a latin szó jelöli a malom- és molnártudományt. A Kárpát-medencében rengeteg malom működött. Például Pápán és Tatán vízimalom, a Szigetközben hajómalmok. Egykor a Mosoni-Dunán több száz várakozott Győrnél. A pápateszériek azért különlegesek, mert egy kis falu határában helyezkedtek el, több tucatnyi kis területen. Hajdani tulajdonosaikról 1857-es telekkönyvi adatok tanúskodnak és jegyzőkönyvek az Esterházy grófok idejéből. 

 

A patakmalom-rekorder faluban, ahol a vízikerekek foroghatnak tovább, a hazai táncházmozgalom elindítói mérték fel a darálást végző kerekeket. A szentendrei skanzenben máig őrzik azokat a dokumentumokat, feljegyzéseket, amelyeket építészmérnöknek tanuló hallgatók készítettek az 1970-es években a pápateszéri szerkezetekről, egyetemistaként, gyakorlatuk keretében. Köztük volt Sebő Ferenc és Halmos Béla. Ők később népzenekutatóként, népzenészként lettek ismertek. A malmok helyreállítása pedig azért lehet sikeres, hiteles, mert a skanzen dokumentumtárában megvannak a részletes leírások, rajzok a vízikerekekről, a berendezésekről. 

Jahnov Miklós a Bögi-malom belső kerekét 1975-ben mérte le Fotó: Archív

Családi hagyomány
 

Ma két patakmalom és egy malomból átalakított vendégház látható Pápateszéren. Azokat helyreállították a tulajdonosok, részben a hagyományokat becsülők felajánlásainak köszönhetően. Ilyen a Kapcsándi-, mai nevén Schwarz-malom és a Malomtó vendégház is. Mi a Bögi-malomban járhattunk. A tágabb család a tulajdonosa. Minket a Horváth-házaspár kedvesen fogadott, ahogy a bejelentkezőket szokták, pedig nem múzeum a malom. Mégis szívesen megmutatják az érdeklődőknek és olyankor ki se fogynak a szívmelengető múltidéző történetekből. 

A Bögi-malom 1975-ben. Horváthné Bögi Erzsébet nagymamája látható a képen és az épület előtt a fa, ami azóta nagyra nőtt Fotó: Archív

Horváthné Bögi Erzsébet nagyapja még molnárként dolgozott, dédapja volt a pápateszéri molnárcéh utolsó mestere, id. Bögi István. Dédunokájának férje, Horváth Balázs kísért el minket az újraépített malomhoz, ahol derékmagasságig sem maradt meg mindenhol a fal, mikor nekiláttak a munkáknak. Nem tudták, meddig jutnak, de mintegy tíz esztendő alatt, lépésről lépésre elérték a mostani állapotot, ami csodálatra méltó. Elvezetett minket a férfi a tározótóhoz, a régebben kis gazdaságként működő molnárportára és a belső helyiségekbe is, amelyeket korhű eszközökkel rendeztek be. Nem minden eredeti, de sokan felajánlottak olyasmiket, amelyekhez hasonlóak lehettek itt.

 

 

Fesztiválhelyszín
 

Túrákat rendszeresen szerveznek a patakmalmokhoz, a romosokhoz és azokhoz is, amelyek egykori helyét tábla jelöli. A természet gyönyörködtető környezetükben. A helyiek felismerték értéküket, azt, hogy vonzóbbá tehetik településüket. 

A hagyományőrzés céljával létrehozták a Pápateszéri Molnár Céh Egyesületet, amelynek elnöke Nagy Péter, társelnöke Schwarz Sándor, az egyik malom tulajdonosa. A Reflex egyesülettel, az önkormányzattal, a plébániával közösen 2018 óta rendezik meg a Patakmalom Fesztivált. Korábban meghívták rá, malmozásra a műfaj magyar ötszörös Európa-bajnokát és templomi koncertet adott a program keretében Sebestyén Márta és Kátai Zoltán.

 Idén ősszel, szeptember végén megint játékra, nyitott malom túrákra, őrlési bemutatóra, molnárpogácsa sütésére várják az érdeklődőket. Mivel a Pápa és Tatabánya közti vasútvonal érinti Pápateszért és felújították a pálya egy szakaszát, remélhetőleg az ezévi fesztiválra különvonat indulhat ide Veszprémvarsányból.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában