Bőséges öntözés, gazdag termés - Így gondozzuk a paradicsomot

A növény akkor terem a legjobban, ha odafigyelünk a gondozására. Palántázáskor vegyük figyelembe, hogy a növény a levélen keresztül párologtat, a hiányzó nedvességet a tápanyaggal együtt a gyökéren keresztül szívja fel. Ha ez nincs egyensúlyban, a föld feletti rész lekókad, elszárad. A csupasz gyökerű palánta nagyon megsínyli az ültetést, a tápkockás már kevésbé. Tehát töretlen fejlődést csakis pohárban vagy cserépben nevelt palántáktól várhatunk. 
Mindent el kell követnünk, hogy a földlabda ültetéskor és azután is egyben maradjon, nagyon fontos, hogy ne maradjon alatta és felette levegő. A paradicsom kifejezetten bírja a mélyebb ültetést, sőt, jót tesz neki, mert a föld alá kerülő szárrészeken is gyökeret fejleszt. Ahhoz, hogy a földlabda egyben maradjon, kiültetés előtt néhány órával be kell öntözni. Ültetés után pedig akkor is adjunk neki vizet, ha látszólag nedves a talaj. Ez a levegő kiszorítása miatt fontos. Balkonládába már ültetéskor kissé ferdén, ne középre helyezzük el a növényt, mert ha a láda szélére támaszkodik, a nagyobb szél nehezebben tesz kárt benne. 
A szakértő szerint a növényt nem locsolni, hanem öntözni kell, ez minden paradicsomfajtára érvényes szabály. Azaz inkább kétnaponta, de akkor alaposan lássuk el vízzel, hogy ne csak a földfelszínhez közeli gyökerek kapjanak vizet. Így az alsó gyökerek is fejlődnek, és egy esetleges felszíni kiszáradás során nem pusztul el a palánta. Ráadásul a felszínen a víz nagy része eleve elpárolog. Ahhoz, hogy a gyökerek jól beszívhassák a vizet, és aztán ne száradjon ki olyan hamar a föld, kapáljuk rendszeresen. 
A paradicsom legnagyobb ellensége a paradicsomvész nevű betegség, amely a nedves, hűvös időt kedveli. A tünetek megjelenését követően már nehéz a védekezés, ráadásul az érési idő alatt nem praktikus a permetezés, hiszen akkor nem szabad fogyasztani a termést. Ezért legjobb, ha a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt. Azaz kiültetés után érésig tíznaponta permetezzük le réztartalmú szerrel. Ez ellenállóvá teszi a növényt a betegséggel szemben. A fel­szívódó szerek közül mankoceb hatóanyag-tartalmút válasszunk. Előnye, hogy megöli a gombát ott is, ahol a réztartalmú szer nem fér hozzá. 
A folyton növő, azaz lugasfajtáknál szabaduljunk meg a hónaljhajtásoktól, hogy azok ne vegyék el a tápanyagot a terméstől. A folyton növőt és a lugasparadicsomot a kertész négy szálon engedi nőni. Miután az eredeti tő elágazott, még az új hajtásokat is két­felé növeszti. A paradicsomot folyamatosan kell kötözni, hiszen egy szálon nevelve akár három-négy méter magasra is megnőhet, de egyébként is magas növény. Egy-egy tő nagyjából 12-15 fürtöt nevel szerencsés esetben.