Felvidéki vártúrán jártunk, itthonról hazamentünk

Az indulás napján reggel hét órakor gyerekektől, felnőttektől volt hangos az iskola bejárata. Végre bepakoltunk, elindultunk a nagy kalandra. Komáromnál léptük át a határt, majd egy Kolta nevű kis községben álltunk meg először pihenni. Lévára érkezve megnéztük a Dobó Istvánnak ajándékozott várat, majd a Barsi Múzeumban magyar nyelvű előadást hallhattunk. Megcsodáltuk a múzeum gazdag természettudományi, történelmi, archeológiai, néprajzi kiállítását, melyet egy magyar nő előadása tett nagyszerűvé. 
Továbbhaladva Selmecbányára érkeztünk, ahol felkerestük Petőfi Sándor emléktábláját, megnéztük a bányamúzeum épületét, hallottunk az ezüst- és aranybányáinkról, megnéztük a csodálatos Szent Katalin-templomot, és fotózkodtunk a Szentháromság téren, háttérben a fellegvárral. 
Ezután elutaztunk a szálláshelyünkre, Dunaszerdahelyre, az Építészeti Szakközépiskola Kollégiumába. Másnap a festői szépségű Nyitra városába látogattunk el. A település is pazar látványosság, de a Püspökvár impozáns épületei tetszettek a gyermekeinknek legjobban. Bemehettünk a templomba, és megcsodálhattuk a ma is működő piarista gimnázium épületét. Nagyon sok érdekes történetet hallottunk idegenvezetőnktől II.János Pál pápáról a téren álló hatalmas szobra alatt. 
Következő állomásunk Alsóbodok volt, ahol leróttuk tiszteletünket a mártírhalált halt miniszter, Esterházy János emlékhelye előtt. Mi is vittünk egy koszorút erre az impozáns síremlékre. A napot a gimesi várrom megtekintésével és Gimes-Kosztolány község gyönyörű román kori templomával zártuk. A templom nevezetessége, hogy a 9. századból származik, és nemrég fejezték be a restaurálását. 
Az éjszakát újra Nagyszombaton, a kollégiumban töltöttük, nagyon kényelmes körülmények között. 
Harmadik napunk úti célja a dévényi vár volt, a régi Magyarország nyugati kapuja. Az erődítmény alatt megtekintettük a Duna és a Morva folyók összefolyását, majd a várat is „meghódítottuk” a rossz idő ellenére. Megnéztük a várról szóló állandó kiállítást, végül a hatalmas falaira is felmentünk. A két folyó látványa innen ugyancsak gyönyörű volt. 
Utunkat Pozsony felé vettük. A pozsonyi vár már messziről látható volt. Csodálatos építmény. Ezután az óvárosba sétáltunk, ahol a gótikus Szent Márton koronázó templomban hallhattuk a templom történetét. Elsétáltunk a Mihály-kapuhoz, megnéztük a Prímás palotát, a reformkori országgyűlés épületét. 
A rövid szabadidő alatt alig győztük bejárni Pozsony csodaszép utcáit, megnézni a felújított házakat. Hazafelé egy rövid pihenőre álltunk csak meg Sopronban. 
Maradandó és megkapó élmény volt gyermeknek, felnőttnek ez a felvidéki kirándulás. A projekt legnagyobb eredménye elsősorban az, hogy megismerhettük Felvidék csodálatos helységeit, a régi magyarországi várakat, az építészet, az ottani élet sokféleségét. Láttuk a régi virágzó városainkat, a magyar királyok koronázó templomát, a régi pozsonyi országgyűlés helyét, a püspöki székhelyeket, végvárainkat. Hozzákapcsoltuk látványaikhoz a tanult történelmi eseményeket, ezzel élővé tettük a tudást. Másodsorban hallottunk gyönyörű magyarsággal beszélő embereket, megismerhettük sorsukat, beszéltünk a magyar gyerekek tanulási lehetőségeiről. 
Elgondolkodtatta gyermekeinket maga az összetartozás kifejezés is, és megértették a jelentőségét. Köszönjük ezt a nagy élményt, és az anyagi támogatást a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek. 

Pfeiferné Takács Hajnalka
iskolaigazgató,Városlőd