Biokertészet

2022.07.30. 10:00

Lisztharmat ellen a veteményesben

Gondban vagyok a cukkínikkel, öntözni kell őket, öntözöm is, de aggódva. Félek, hogy úgy járok velük, mint tavaly a sütőtökökkel. Megesett rajtuk a szívem amikor ájuldoztak a hőségtől, bevettem őket is az locsolandók táncrendjébe, de mire észbe kaptam, megtámadta őket a lisztharmat.

Fincza Zsuzsa/Zalai Hírlap

Ez a cukkíni tő egészséges, a levelén lévő fehér minta a fajta sajátja

Forrás: Fincza Zsuzsa/Zalai Hírlap

Azt írja a szakirodalom, hogy a lisztharmat egy közönséges gombás fertőzés, szerintem viszont egy rafinált növénybetegség. Kedvenc időjárása állítólag a hideg és esős napok után beköszöntő meleg - ez nem meglepő, hiszen gomba, a vargányának is a nedvesség és a jó idő kell. Nem válogatós, beéri szinte minden kerti növénnyel, szőlővel, fával, virággal, zöldséggel. Vannak növények, amelyek hajlamosabbak elkapni a gombás megbetegedést, mint például a kabakosok (uborka, dinnye, tök, cukkíni, patisszon), a padlizsán, a bab, a borsó. Az mondják, ne aggódjunk, mert bár a lisztesnek látszó bevonattal elcsúfított levelek elszáradnak és alaposan csökkenti a termést is, az egész növényt nem öli meg, csak ha gyenge, vagy a fertőzés súlyos. Fontos, hogy a gombás leveleket, amint meglátjuk, távolítsuk el.

Természetesen a növénybetegségeknél is a megelőzés a leghatékonyabb megoldás. Az ideális, ha eleve a gombás fertőzéseknek ellenálló fajtákat választunk - a vetőmagok tasakján, a csemeték ismertetőjén ezt jelzik is. Állítólag az árnyékkedvelő növények körében gyakrabban felüti a fejét a lisztharmat, amiben lehet némi igazság, hiszen a sok napfénytől lesznek erősebbek a növények, keményebbek a szöveteik, s úgy nehezebben bírnak velük a gombák. A növények körüli jó levegőáramlás is nehezíti a gombák dolgát, hasznos, ha nem zsúfoltak az ágyások. Azt mondják a hozzáértők, a eső és a vízpermetezés lemossa a növényekről a gomba spóráit, feltéve persze, hogy nem marad rajta a nedvesség, amely kedvenc dagonyája a lisztharmat féle gombáknak. Csak a gyökér területét öntözzük, de a növény felső részei ne kapjanak locsolóvizet.

Bár a múlt évben is ezek szerint itattam a kabakosaimat, mégis megtámadta őket a lisztharmat. Szerintem a hőségben párolgó víz megnedvesítette a levelek fonákját, így vígan megtelepedtek rajta a spórák. Jobb tehát este, hűsével öntözni, hogy reggelre leszivárogjon a víz a földbe és ne tudja könnyedén felszippantani a napsütés. Ezt a módszert alkalmazzuk egyébként az összes kerti zöldségnél.

Igaz, a gombás fertőzések gyógyítására is vannak "kemény drogok", gombaölő vegyszerek, amelyek ugyan hatásosak, de mérgezőek a környezetünkre. Szerencsére léteznek biztonságosabb alternatívák is. A szódabikarbóna például már régóta a gomba elleni küzdelem "csodafegyverének" számít. Többféle receptet is találtam az alkalmazására. Az online Agrároldal például az javallja, hogy 3,5-4 liter vízben egy evőkanálnyi szódabikarbónát keverjünk el. Másutt 1 liter vízhez 3-4 teáskanállal írnak elő, plusz egy teáskanálnyi növényi olajat és egy teáskanálnyi mosogatószert, hogy jobban tapadjon a lé. Ezzel alaposan permetezzük le a beteg és fertőzéssel fenyegetett növényt - például az összes uborkát, vagy az összes tököt, akkor is, ha csak 1-2 fertőzött levelet találtunk közöttük. Valószínűleg egy kezelés nem oldja meg a problémát, gyógyítás akár egy vagy két hétig is eltarthat. Az ideális, ha naponta permetezünk, ügyelve arra, hogy növény minden részére jusson, kontakt (nem felszívódó) szer lévén ugyanis csak akkor hat, ha közvetlenül éri a lisztharmatgombát. A szódabikarbóna a csigákat is riasztja, akárcsak a fahamuval, a növény tövét kell körbeszórni vele - megérintve visszafordulnak a nyálkásbőrű csúszómászók.

Sokan állítják, hogy a tejes spray ugyanolyan hatékony, mint a vegyi "nehézfegyverek", kémiai gombaölő szerek. Az elfogadott recept szerint a tej és a víz 40:60 százalékos keverékét kell a fertőzésveszélynek kitett növényekre permetezni. Tegyük ezt heti rendszerességgel, amíg a gomba visszavonulót nem fúj. Csak napos időben permetezzünk, mert akkor a tejben lévő víz elpárolog, a zsír viszont marad és bevonja a növény felületét, így a gomba spórái nem tudnak behatolni a levél szövetébe. Másféle magyarázatot is olvastam: a hatást a tejfehérjék napfénnyel történő reakciója váltja ki, akár így, akár úgy: a tejes kezelést Kanadában, Ausztriában és még több országban nagyobb ültetvényeken is alkalmazzák.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában