Családi kalákában festették le a Bányászati Múzeum szivattyúit

A tízéves Doma Barnabás és öccse, a négyesztendős Botond egy-egy Bibo szivattyút festett le édesapja, Zsolt és nagyszülei, Egervári László és felesége, Andrea segítségével. A nagyszülők kiváló közösségi emberek, sok társadalmi munkát végeznek. Gyermekeiket és unokáikat is erre ösztönzik. A múzeumban is többször részt vettek a gépek felújításában, a szabadtéri skanzenben a tereprendezésben. Unokáikat is magukkal vitték, hogy megmutassák nekik a kiállított tárgyakat. A gyerekek ekkor fogalmazták meg, hogy ők is szeretnének örökbefogadók lenni. Horváth Károly, a program ötletgazdája javasolta, hogy válasszanak ki számukra valamilyen egyszerűbb gépet, amit a felnőttek segítségével fel tudnak újítani. 
A gyerekek az elvégzett gondos és hasznos közös munka után büszkék lehetnek arra, hogy az ő tevékenységük is hozzájárult a kiállítóhely szebbé tételéhez. A család és Imre Gyula néhány napja újabb gépet fogadott örökbe. A TH-egyengető, amivel a bányavágatok biztosításához használt vasakat hajlították, Dudarról került a múzeumba több évtizeddel ezelőtt. Első lépésként a négytonnás berendezést darus kocsi segítségével felállították, majd a tereprendezést követően az előre elkészített alapra emelték. Horváth Károlytól megtudtuk, hogy a gépeket az eredeti színre festik le. Egy pályázaton nyertek pénzt a festékek és egyéb karbantartási anyagok beszerzésére. További örökbefogadókat várnak, akik vállalják valamely gép tisztítását, festését.