Romok

2022.08.14. 10:00

Évezredes múlt a Vértes sűrű erdőségében

Vértesszentkereszt Oroszlány és Pusztavám között, a Vértes sűrű erdősége középkori szakrális emléket rejt. Nyugalom, csend honol itt.

Müller Anikó Hanga

A Szent Kereszt-apátság romjaiban is fenséges

Forrás: Müller Anikó Hanga

Elképzelem, ahogy a szerzetesek a világ szeme elől elzárkózva imádkoztak, elmélkedtek az egykor fenséges, grandiózus vértesszentkereszti apátságban, mely ma romjaiban is páratlan gyöngyszem, a román stílusú építészet egyik megmaradt legszebb magyarországi emléke. A bencések az 1100-as évek elején érkeztek ide. A monostor első írásos említése 1146-ból maradt fenn egy adománylevél formájában. Egy vagyonos telepes, Fulco, aki Álmos herceg szolgálatában is állt, végrendeletében „négyekényi földet” adományozott örök birtokul a Csák nemzetségbeli Ugrin ispán monostorának. A 13. század elején a Csák nemzetség két legtekintélyesebb tagja Ugrin – zágrábi, 1188-tól győri püspök, 1204-ben esztergomi érsek – és Miklós, több megye ispánja, II. András hű embere. Ők építették fel a pompás, a Szent Kereszt tiszteletére szentelt templomot és kolostort, melynek romfalai ma is magasan állnak. Építőanyaga a közelben bányászott, sárgás színezetű, kemény mészkő volt. A falak öntöttfalas technikával, gondosan faragott kváderkő burkolattal készültek. Kemény mészkőből vannak a gazdagon faragott díszítések, az érett román kori művészetre jellemző alakos és ornamentális formavilággal, de már kora gótikus hatások is megfigyelhetők. 

A volt kolostor egy részlete

A fénykor a 13. század első felére tehető. 1210–40 között az építmény a ciszterci rendhez tartozott. A 15. századi állapotot tükrözi az a kérelem, melyet 1475-ben Újlaki Miklós boszniai király írt IV. Szixtusz pápához. „Mivel a vértes-keresztúri bencés monostor épületei annyira megrongálódtak, hogy apátja nem mer benn tartózkodni, a jövedelem meg oly csekély, hogy két szerzetessel alig tudja magát eltartani, s a roskadékos templomban alig mondanak évenként tíz misét, engedje át a pálos szerzeteseknek.” A pápa engedélyezte a kérést, de a pálosok nem vették birtokba a pusztuló monostort. 1478-ban Mátyás király is IV. Szixtusz pápához folyamodott, hogy „a szinte földszínig rom apátságot a Fehérvár város falain kívül levő, Szent Margit tiszteletére emelt dominikánus kolostorba bekebelezhesse.” A templomhoz kolostor csatlakozott, melynek nagy része csak alapfalaiban maradt meg. 
A terület 1754-től került az Esterházy család birtokába, ettől kezdve megindult a rom módszeres pusztítása, a grófi család kőbányaként kezelte. Köveit a vidék épülő templomaihoz – Pusztavám, Szend, Dad –, a Bokodi-tó malom- és gátépítéséhez hordták el, sok faragványt a csákvári kastélyba, 24 faragott darabot a tatai angolparkban lévő műromba építettek be. A kolostormaradványokra Rómer Flóris a 19. század második felében hívta fel a figyelmet, de az első feltárás csak 1940-ben, majd a módszeres, kiterjedt kutatás 1964–71 között volt, mely folytatódott a 80-as években. Így találtak rá a 13. századi kapuzat legszebb darabjaira, melyeket a 18. században ástak el. Különösen szépek a kőfaragásos oszlopfők, zárókövek, a szimbolikus állat- és emberfigurák, a növényi ornamentika. 

Faragott oszlopkő

A Vértes hegység belsejében, az erdő mélyén álló páratlan szépségű, lenyűgöző, misztikus hangulatot sugárzó romok meglátogatása maradandó élmény. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában