Mindent egy lapra

A Csiszolatlan gyémánt azonban az egyik legjobbja lett, és új filmje, a Mindent egy lapra is pályája üdítő színfoltja. 
Stan (Adam Sandler) játékosmegfigyelő az NBA-ben. Régóta a szakmában van, tisztelik az elért eredményeiért, de úgy érzi, továbblépne. Edző szeretne lenni, ám csapatának tulajdonosa nem így gondolja, ezért elküldi Spanyolországba, hogy nézzen körül a helyi fiatal kosarasok között. 
Hősünk a kiégés határán táncol, ám felfedez egy streetballjátékost, akinek reá­lis esélye lenne bekerülni a liga legjobbjai közé. 
Sandler számára nem ismeretlen terep a kosárlabda, hatalmas rajongója a sportnak, rendszeresen jár meccsekre, és jó viszonyt ápol a játékosokkal, vezetőkkel egyaránt. Ez tökéletesen meglátszik Jeremiah Zagar művén, ahogyan az is, hogy a színésznek mennyire szívügye volt a projekt. Amellett, hogy a produceri teendőkből is kivette a részét, a fél ligát berántotta egy vendégszereplésre – de erről ki­csit később. A Mindent egy lapra története nem nagy kunszt, sportfilmes panelekre épül, és nem találja fel újra a spanyolviaszt. A felemelkedésre, inspirációra, motivációra fókuszál, csak az nem mindegy, milyen eszközökkel. A drámai vonal kiszámítható, tudjuk, mikor érkeznek az érzelmi hullámvasút lejtői és emelkedői. 
Az utcáról felemelt, nehéz anyagi helyzetű Bo (Juancho Hernangomez), aki fiatalkora ellenére már apuka, kemény dió Stannek, de nemhiába tartják szakmája mesterének, tudja, hogy a tehetséget ápolni kell, és nem szabad elvesztegetni. Ezt a rögös utat járjuk be főszereplőinkkel, s lehet, hogy sokaknak lesz elcsépelt, de Zagar szuper érzékkel tölti fel élettel a sablonos elemeket. 
Nem ússzuk meg montázs nélkül, még Rocky-utalást is kapunk, ám van egy dolog, amiben kiemelkedően jó a Mindent egy lapra. Bemutatja, milyen az élsport. Mi mindent kell feláldozni ahhoz, hogy sikeres legyél, mennyi rajtunk kívül eső dolognak kell klap­polnia ahhoz, hogy összejöhessen egy szerződés, a hajnali kelésekről és a kimerítő edzésekről nem is beszélve. 
Ezenfelül azt is kifogástalanul ábrázolja, hogy a test mellett fejben is ott kell lenni a pályán. Nem szabad hagyni, hogy az ellenfél kizökkentsen, a fejedbe másszon és dekoncentrálttá tegyen. A tehetség önmagában nem elég, számos más dolog kell hozzá, hogy valakiből komoly sportoló legyen, és kezelni tudja a nyomást. A szűk kétórás játékidő ezt pazarul prezentálja, egyedül a végére fárad el kicsit, s válik szirupossá, de érthető, hogy miért így akarták befejezni. 
Az átlag sportdráma fel­ütést a korábban említett „sztárparádé” teszi igazán szórakoztatóvá. Nyilván ez csak annak fogja elnyerni a tetszését, aki nézi és szereti az NBA-t, de nekik nagyon. Eleve a Bót játszó Juancho Hernangomez is a ligában játszik, de nála nagyobb nevek is feltűnnek, úgymint Anthony Edwards, a szupervicces Boban Marjanovic, Tobias Harris vagy Trae Young. Rajtuk kívül is kosárlegendákkal találkozunk lépten-nyomon, elég csak Julius Ervingre, Shaquille O’Neillre vagy Charles Barkleyra gondolni, de tényleg iszonyú sok ismert arcot vonultat fel a film. 
Elsősorban a sport, azon belül is a kosárlabda szerelmeseinek ajánlható a Mindent egy lapra, melynek megvannak a maga hibái: sablonosság, minimális giccs, de egy laikusnak is adhat annyit, hogy korrekt élményként élje meg a látottakat. 
A motivációs szál, illetve a testi-lelki felkészültség ábrázolása kiválóan működik, Sandler remek, és még a poénjai is kacagtatók. Jó látni, hogy nemcsak a haverjaival való ökörködést élvezi, hanem nívós munkába is beleteszi a szívét-lelkét. Még több ilyet!