2022.08.07. 10:00
Ősi ösvényeken a bakonybéli tavacskánál
„Áldozóhely volt. Szentély. Pogány templom, később keresztény. Mutatja még egy-két mohos darab a hajdani falakat. Most csak hely. Fű, fa és bokor tenyészget csöndjében. Élni akar. Lábod ősi ösvényre ismer. Akármikor jössz, itthon van az Isten.” – ez a Kányádi Sándor-idézet fogadja a sétálót a bakonybéli Borostyán-kútnál.
Fotó: Rimányi Zita/Napló
A Szent-kútnak is nevezett helyről, kápolnájának környékéről nem lehetne érzékletesebb leírást adni. Legendák övezte, múltat, szentek életét idéző csodás természeti környezet, kikapcsolódáshoz, nyugodt elmélyülés, elmélkedéshez, elcsendesedéshez ideális. A falu központjától, a bencés monostortól mintegy nyolcszáz méterre található, nemrégiben régészek folytattak itt ásatást. Ugyanis írásos emlékek szerint is itt töltött remeteségben éveket a béli monostort alapító Szent Günther és később a vértanúhalált halt Szent Gellért. Az emlékezetük ápolása jegyében emelt kápolna környékét a falu összefogásával állították helyre 1996-ban, ekkor duzzasztották tavacskává a források vizét, alakították ki a parton a pihenőparkot, ami 2009 óta Veszprém megye hét természeti csodájának egyike – emeli ki a bakonybéli önkormányzat honlapján, ahol részletesen is bemutatják a sétálóhelyet.
Ősi ösvényeken a bakonybéli tavacskánál
Fotók: Rimányi Zita/NaplóA XIX. század végén készült el a 14 képből álló stáció és a szikla tetején található kálvária Krisztus, Szűz Mária és Szent János alakjával. Három forrás fakad a kápolna előtt, amelyet kőből rakott medencével foglaltak kútházba. A tavacska mellett a Szent Gellértet és egy szarvasborjút ábrázoló szobor áll.