A protokoll nagyasszonya tartott előadást a megyeszékhelyen

Görög Ibolya négy nyelven beszél, sikeres könyvek szerzője, 1987–1999 között a Miniszterelnöki Hivatal protokollosa, majd protokollfőnöke volt. A tizenkét év alatt hét miniszterelnökhöz volt szerencséje, 1999-től a felnőttképzésben oktat. Protokollszakértő, címzetes főiskolai docens. 
A hírre, hogy jön, a hölgyek – és páran az ,,erősebb” nem tagjai közül is – igyekeztek gyorsan regisztrációs jegyet szerezni (ami egy pályázatnak köszönhetően ingyenes volt) – így telt ház fogadta a vendéget az Agóra színháztermében. Honlapjához hasonlóan élőben is kedvesen, közvetlenül biztatta a nézőket; e-mailben is keressék mindenféle kérdésekkel – ha először szerveznek sajtótájékoztatót, ha tanácstalanok a megfelelő irodai öltözék vagy az anyós ajándékának kiválasztásánál, ha különböző nemzetiségű vendégeknek készül közös fogadás, adott helyzetben hogyan szerepelhetnek a zászlók stb. 
Mint mondta, a protokoll az egész világon nagyon egyforma, ami eltér, az a viselkedéskultúra, ami mindannyiunk számára a napi kommunikáció része. Nekünk, magyaroknak ilyen a köszönés, azon konvenciók része, amelyek miatt befogad valakit a társadalom. Egyébként is a barátságos, ránk figyelő embernek nyert ügye van, azt pedig, aki mindig morog, panaszkodik, siránkozik, messze elkerülik, hiszen az emberiség egyik fele nem azért jött a világra, hogy a többieket dajkálja. Az is lényeges, hogyan mondjuk, amit mondunk, hiszen a nyelvünk az egyetlen kincsünk. Ne csak úgy vigyázzunk rá, hogy kerüljük a csúnya beszédet, de törekedjünk a nyelvhelyességre is, mert – Görög Ibolyával szólva – a nyelvtanilag hibás beszéd olyan, mint a mosdatlanság; egy ápolatlan ember pedig ne igyekezzen az Európai Unióba! Oda, ahol a hitelesség feltételeit is ezzel a szóval lehet összefoglalni: európaiság, a helyzetünkből adódó együttélési szabályok összessége. Mindez a magyarokban is mélyen gyökerezik, annak is természetes, aki azt hiszi, nem ismeri ezeket a szabályokat. 
Az életünk nem évekből, hanem napokból áll, és csak rajtunk múlik, hogy a napok jók legyek. Pozitív arckifejezéssel, pozitív külsővel forduljunk a másik ember felé, nézzünk rá, ha többen vagyunk, szemkontaktussal vonjuk be a többieket is! Ha asztalhoz ülünk, oda ne könyököljünk, tele szájjal ne beszéljünk, és a mobilt ne a tányér mellé tegyük, hanem a táska mélyére! A késés udvariatlanság, előzzük meg azzal, hogy tól-ig intervallumot beszélünk meg, ha pedig mégis előfordul, jelezzünk telefonon annak, aki vár ránk. 
– Az elegancia nem pénz, hanem tartás kérdése, és ott kezdődik, hogy otthon is nézzünk ki valahogyan – vallja Görög Ibolya Márai Sándort idézve: A formákat az utolsó percig be kell tartani. A név és fotó nélkül kommentelőkkel találkozva a közösségi oldalakon kiderül, mennyire nem frázis, hogy a műveltséget a köznapok apró reflexei mentik meg. Amikor pedig azt mondjuk, hogy a szülő dolga a jó viselkedésre ránevelni a gyereket, természetesen nemcsak a számonkérésről, de a példamutatásról is szó van.