A házasság hete

2023.02.12. 07:00

Házasság – a szeretet nyilvános nyilatkozata

A házasság hetéhez 2008 óta számos közéleti személyiség csatlakozott, kifejezve elköteleződését a házasság és a család ügye iránt. Az ünnepi rendezvénysorozat két évtizede, Angliából indult, és ma már négy kontinens 21 országában ünneplik.

Tóth B. Zsuzsa

A KSH felmérései alapján míg 2000-ben 48 110 házasság köttetett Magyarországon, addig 2021-ben már 72 030-an keltek egybe Fotó: archív

Fotó: BALAZSLENGYEL.COM

A keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával, számtalan nagyvárosban és településen gyakorlati példamutatással, tudományos kutatások eredményeivel, bibliai és erkölcsi érvekkel támasztják alá a házasság létjogosultságát. Ennek kapcsán beszélgettünk D. Wéber Veronika szertartásvezetővel,  szerelemnagykövettel.  

Amikor a házasulandók ott állnak ön előtt mint szertartásvezető előtt az esküvőn és kimondják a boldogító igent, ön szerint mit jelent számukra ez a szó? 

– A házasság az európai hagyomány és a magyar jog által egy felnőtt férfinak és nőnek jogilag elismert és szabályozott életközössége. Ennél szebben a katolikus és az ortodox egyház aposztrofálja a házasságot az úgynevezett „hetedik szentség” kifejezéssel, amely a tanítások szerint megszenteli egy férfi és egy nő életközösségét. Ma már ki kell hangsúlyozom, hogy egy férfi és egy nő szövetsége, hiszen léteznek az életközösségek egyéb formái is. Mint tudjuk, több társadalom ismeri a poligámia fogalmát, ahol egy személynek több társa is lehet.  

Hazánkban mégis a monogámiáé a főszerep.

– Igen, mert a monogámia a kulturált nyugati ember házassága, amely a római jogon alapszik és a kereszténység támogatásával alakult ki. Az európai és az amerikai kultúrákban terjedt el leghamarabb. Érdekesség – hangsúlyozza Veronika –, hogy míg a nők nemi ösztönük szerint monogámok, addig a férfiak általában poligám természetűek. A poligámiát az ősember „házasságaként” is említik. A breton, indián, indiai és nepáli népek sajátja, az iszlám és a mormon vallás által támogatott együttélési forma. Egykor a háború sújtotta területeken a férjhiány miatt részint el-elfogadták a poligámiát. 

 Így a házasság hetén fontos tudnunk: mióta lehet házasságot kötni Magyarországon?  

– A polgári házasságról szóló 1894. évi XXXI. törvénycikk szentesítése 1894. december 9-én történt az egyházpolitikai reform keretében benyújtott többi törvénnyel együtt. A törvény hatályba lépését követően az illetékes polgári hatóságok előtt lehetett megkötni – mondja a szertartásvezető. 

D. Wéber Veronika szertartásvezető és szerelemnagykövet szerint a házasulók között ma van, aki törvényes keretek közé emelné szerelmével való kapcsolatát, más társadalmi elvárásnak akar eleget tenni vagy gazdasági stabilitást nyerni általa. Vannak, akik a családi egységre törekszenek, gyermekekre vágynak

A szerelmen kívül még miért kötnek házasságot és mennyire népszerű ma a házasságkötés a fiatalok körében? Sokan tartanak esküvőt?  

– Széles körben változnak az okok. Van, aki törvényes keretek közé emelné szerelmével való kapcsolatát. Más társadalmi elvárásnak akar eleget tenni, vagy gazdasági stabilitást nyerni általa. Vannak, akik a családi egységre törekszenek, gyermekekre vágynak. Nem utolsósorban pedig a szexuális kapcsolatunkat legitimizáljuk általa és a szeretet által, amit nyilvánosan kinyilatkoztatunk a nagy világnak. Hála Istennek és a családtámogatási ellátásoknak, egyre népszerűbb a párok körében a házasság mint az együttélés formája. A KSH felmérései alapján míg 2000-ben 48 110 házasság köttetett Magyarországon, addig 2021-ben már 72 030-an keltek egybe.  

Az esküvők világán túl foglalkoztatja a szerelem kérdésköre, végzett egy felmérést a magyar nők körében, amely a házasság hetében különösen fontos. 

– Mind az ezer hölgy, akit megkérdeztem, az első házasságában él, és körülbelül hat–tíz éve kötöttek házasságot. Akkor voltak 18–25 évesek. Azóta pedig egy vagy két gyermeket nevelnek.  

Hogy látja mint szertartásvezető, mennyire befolyásoló a sok családtámogatási intézkedés, milyen szándékkal lépnek frigyre a párok?  

– Valóban motiváló tényező sokaknál a családtámogatási rendszerek igénybevétele, de a szabad akarat és az érzelem is nagy szerepet játszik a választásban. Vannak kivételek is – árulta el Veronika –, azonban ezek a házasságok hamar felbomlanak.  

Mennyire jellemző, hogy az észérvek mentén gazdasági határokat jelölnek ki a párok? Egyáltalán mi az a házassági szerződés? 

– A házassági szerződésben a felek maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmaznak. Nem örvend túl nagy népszerűségnek a párok körében, a megkérdezettek legtöbbje nem köt házassági szerződést.

A kutatásból kiderül, hogy a gazdasági stabilitás mennyire van meg a párok között?  

– Igen, a válaszadók többsége egyenrangúnak tekinthető a kapcsolatban, általában egy kasszán vannak férjükkel.

Kuriózum, hogy még az együtt alvási szokásaikról is tett fel kérdéseket.  

– Igen, mert nemcsak a boldogság kapujáig kísérem őket az esküvőn, hanem házassági tanácsadóként gondoskodom arról is, hogy ha kihívásaik akadnának a házasságban, akkor fordulhassanak hozzám bizalommal. Ezért érdeklődtem az intimitás területéről is. 85 százalékuk egy háztartásban él és közös hálószobában, ágyban tölti az éjszakát. Furcsa, de vannak olyan házaspárok, akik, bár együtt élnek, mégis külön szobában alszanak. A válaszadók három százalékánál a hét nagy részét külön töltik, de hétvégén egy ágyban alszanak.   

Érdekesség, hogy sokan fontosnak tartották az aktív szexuális életet, mégis vannak kivételek.  

– Igen, a válaszadók 40 százaléka heti 2-3 alkalommal van együtt párjával, 27 százalékuk kéthetente, de a 14 százaléknak csak havi egy pásztorórára futja (itt általában ennek a társ külföldi munkavégzése az oka).   

Milyen különleges szokásokra derült fény a kutatásból?  

– A megkérdezettek több mint fele azt nyilatkozta, hogy együtt viszi a háztartást férjével. A válaszadók fele a szülői feladatokon is egyenrangúan osztozik. 71 százalékuk úgy gondolja, hogy nincs domináns fél a kapcsolatban, mindent fele-fele arányban teljesítenek.   

Mennyiben változott az életük a nőknek, amióta házasságban élnek?  

– Rengeteg pozitív választ kaptam, sokan kiteljesedtek nőként, anyaként. Legtöbbjük sikeresen felépítette az egészséges egyensúlyt a munka és a család között. Néhányan úgy vélték, hogy feláldozták magukat a házasság oltárán és ezáltal háttérbe szorították magukat. De volt, aki azóta, hogy házas, komoly egzisztenciát épített saját karrierrel.   

Mit szeretnek a magyar nők a házasságban?

– 60 százalék a biztonságérzetért rajong, amit a család nyújt számára. 47 százalék szereti, hogy mindig számíthat a háttérországra. Körülbelül ötszáz nő az érzelmi stabilitást, a gyermekeit és a hűséget értékeli benne a legjobban.  

Kiderült-e, hogy mi a hosszú és boldog házasság titka?  

– Legtöbbjük a kölcsönös tiszteletet és az őszinte, mély beszélgetéseket tartja a legfontosabbnak. Sokak szerint a bizalom vagy a kompromisszumok kötése segíthet a stabil és tartós kapcsolat kialakításában. Mások szerint kellenek a közös célok és az aktív szexuális élet a boldogsághoz. Míg a türelem és a sok nevetés szintén fontos szerepet játszik – mondja a szerelemnagykövet.  

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában