Kalandozás Észak Velencéjében

A skandináv világváros a vizeknek, a hajózásnak köszönheti fekvését, lenyűgöző panorámáját, s ez még a viking kor hagyatéka, de a város mai arca a XIII. századra, Briger Jarl régens idejére vezethető vissza. Ő rendelte el a település stratégiai megerősítését, nem titkolt szándékkal kereskedelmének fellendítését. S nem kevés sikerrel! Ezért a főcím. 

Hasznos információk 

Egy magyar számára az első kérdés: hogy jutok ki? Nagyon egyszerűen, alig több mint két óra alatt, repülővel. Utazhatunk vonattal is, de jóval hosszabb, körülményesebb. A jegy- és szállásfoglalásnál legyen a kulcsszó a „jó előre”. Sok pénzt spórolunk. 

Amikor először jártam a svéd fővárosban, elsőre magukat a svédeket hiányoltam. Reptértől a hotelig csupa-csupa, láthatóan külföldről érkezett ember dolgozott, azonban egy valamiben megegyeztek: az angolt tökéletesen értették és beszélték. Nem kell tehát az ország anyanyelvét használni, hogy megértessük magunkat, hiszen a svédek gyerekkoruk óta kötelezően tanulják az angolt, így a világnyelv magabiztos használatával otthonosan mozoghatunk náluk. Bár, ha svédül szólalunk meg csak pár szó erejéig – azt igen értékelik, ekkor nyílnak meg a zárkózottnak ismert svédek! Érdekes, hogy csak a szállodai német asztalszomszédaimmal nem sikerült társalognom – ők nem beszéltek angolul, én nem tudok németül... 

A szállodát említve javaslom a félpanziót, hogy reggelente, mielőtt belevetjük magunkat a városnézésbe, korlátlanul feltöltekezhessünk a szükséges kalóriamennyiséggel. A svédasztal itt szó szerint az, nagyon bőséges és kifogástalan, széles választékkal, korlátlan fogyasztással. Magunkkal vinni azonban semmit nem illik a szálloda étterméből! 

Stockholm egy teljes hét 

A svéd főváros fejlődése kapcsán érdemes Gustav Vasa nevét említeni, ő építtette a Három Korona (Tre Kronor) kastélyt, későbbi reneszánsz palotát, melynek neve ma is szimbólum, a koronákat pedig megtaláljuk a városháza tornyának tetején. A város első építésze pedig Nicodemus Tessin volt, az ő nevéhez köthető a Királyi Palota és a Lovagok Háza. De az igazi turistacsalogató az Óváros, a Gamla Stan, ahol mintha a középkorban éreznénk magunkat szűk sikátorokon, kanyargós, macskaköves utcákon, égbe nyúló templomtornyok között bolyongva. Előbb-utóbb eljutunk a Nagy térre (Stortorget), mely Stockholm legismertebb arca. Nyüzsgő élet zajlik itt reggeltől estig, a világ bármely tájáról érkezett emberrel találkozhatunk. Mint ahogy mindig látni művészeket, konkrétan festőket a téren – hiszen téma akad, a műemlék háttér pedig lenyűgöző. 

Innen több lehetőség nyílik a szűk utcák egyikén lejutni a Skeppsbronra, sokszintes rakparti épületeket csodálni. Na meg a hajókat az út túloldalán. Az egyik étteremhajó, a másik sétahajó, s állandó járatokkal könnyedén eljutunk – például a múzeumszigetekre. Közel fekszenek Gamla Stanhoz, északabbra a Blasieholmen a Nemzeti Szépművészti Múzeummal, délebbre a Skeppsholmen a Modern Művészetek Múzeumával hívogat. 

Kissé keletebbre a Djurgården szigetén igazi csemegék várnak, itt tekinthető meg a Nordiska Museet (Északi Múzeum), mely a svédek életét mutatja be a középkortól napjainkig. Nem messze innen leljük a legendás skandináv zenekar gyűjteményének otthont adó ABBA Múzeumot, illetve a skanzent (Skansen), a világ legelső ilyen szabadtéri bemutatóját. S akkor már a Természetrajzi Múzeumot se hagyjuk ki, hogy az északi állatokkal is megismerkedjünk. A svéd természetkedvelő nép!