Kata és Kerekítő manó válasza a mondókázás miértjeire

Derűs személyiség, ez sugárzik róla a kerekítésein, gyorsan összhangba kerül a kicsikkel, akik azt érezhetik: így kerek a világ. Fizl Kata siket szülők gyermekeként látta meg a napvilágot, de nem érezte hátránynak. Öt-hat éves korától már tolmácsolt nekik. Igaz, kimaradt a mondókázás, az effajta közös játék a kiskorából, de kártyáztak, kirándultak, sokat játszottak vele szülei. Szeretetteljes jelenlétük tartja a lelket ma is benne, ha kell. Halló nagymamája révén pedig magyar filmzenéken és cigánynótákon nőtt fel, aztán mégis idegenforgalmi területen, multicégeknél dolgozott. Később az ELTE-n csecsemő- és kisgyermek-nevelő pedagógus diplomát szerzett. Amikor kislánya megszületett, vele szeretett volna minél több dolgot közösen megélni, vele a kapcsolódást szerette volna erősíteni, ezért megtanulta a babajelelést és oktatta is sokáig. A mesék, a mondókák, a dalok világába beleásta magát, kezdetektől bábozott gyerekeinek. Amikor a második is megszületett, megismerte a J. Kovács Judit által megálmodott Kerekítő módszerét, aminek jövőre lesz tizenöt esztendős a hálózata. 

Az nagyon tetszik benne neki, hogy Kerekítő manót a kezén keltheti életre, a saját személyiségét belerakva.

– A déd- és nagymamáinktól örökölt ölbéli játékok, mondókázások felelevenítése a Kerekítő. A kicsik világa először ott kerekedik ki az édesanyjuk ölelésében, egy életen át kísérik őket ezek az örömteli percek vagy a hiányuk. A cirókázók érzelmi biztonságot adnak, így az értelmi fejlődést is megalapozzák. A höcögtetők, a babusgatás, az elringatás szinte ösztönös, generációról generációra átvették korábban az anyukák, de minta hiányában kezd elhalványulni ez a szokás, ezért segíthet egy szakember közreműködése, ami nemcsak a gyerekek érdekét szolgálja, az édesanya szülői szerepét szintén erősíti – hangsúlyozta Kata. 

Egyre több jelentőséget tulajdonítunk annak, egyre inkább ráébredünk arra, milyen fontos, hogy a gyermek első öt évében a szülő tényleg rá tud-e hangolódni a pici igényeire. Úgy figyel rá, úgy szereti, ahogy valóban szüksége van rá, vagy pedig úgy, ahogy felnőttként gondolja, hogy szüksége van rá? A mondókázás erre a ráhangolódásra játékosan vezeti rá az édesanyákat, közben az összhang észrevétlenül létrejön. Ezért nehéz helyzetekben is jól jön, ki tudja belőle varázsolni a gyerekeket. Kata szerint manapság az édesanyák azért vannak nehéz helyzetben, mert úgy érzik, valamiből kimaradhat a csemetéjük, gátolhatja a fejlődését, ha nincsenek ott vele mindenféle foglalkozásokon. Túl nagy az efféle zaj, saját ösztöneinket se mindig halljuk meg, pedig bőven elég sokszor az együttlét, anya ölelésében pár dalocskával. A Kerekítő baba-mama foglalkozásokon az állandóság, az ismétlődő helyzetek, a sűrűn ismételt mondókák, a kacagtató ölbeli játékok megélése ismerős helyzetet teremt, s akkor fejlődik a kicsi, nyílik ki a világra, ha biztonságban érzi magát, ellazulva a szülő karjaiban. Ilyenkor Kerekítő manó a bábjeleneteiben a kisgyermek életének történéseit, félelmeit, frusztrációit jeleníteni meg, azok így feldolgozódnak. Persze, ahogy a manó, a kisgyermek is ugrálna, kópéskodna fogmosás, lefekvés helyett. Ha lát egy ilyen eljátszott jelenetet, otthon maga is eljátssza. 

Kata mintha a személyisége, a kinézete szerint is arra született volna, amivel foglalkozik. Fáradhatatlansága szerinte abból adódóik, hogy amint meglátja a foglalkozásain a felé totyogókat, energiát kap tőlük. Saját ötlete a Bábos gyereksarok, amit például esküvőkön állít fel és oda saját bábja, Becó, a zsebmanó kíséri el. A lurkóknak így nem kell végig felnőttesen viselkedniük, a felnőttek pedig beszélgethetnek egymással, szórakozhatnak, azaz feltöltődhetnek, ami a gyerekeiknek is fontos. Kata ilyesfajta gyerekfelügyeletének előnye, hogy egy mókás, online, interaktív videósorozatban már előre megismerhetik őt és Becót a gyerekek, a szülők, már az esemény előtt kapcsolatba kerülhetnek vele. Így a szülők nyugodtabban bízzák a rá a kicsiket, ők pedig már eleve kíváncsian várják a zsebmanó kalandjainak folytatását.