2025.01.15. 13:00
Az év madara a böjti réce lett!
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979 óta minden évben kihirdeti az év madarát. Az év madara program célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. Az idei lakossági internetes szavazást a böjti réce nyerte.
Az év madara, a böjti réce a récefélék családjába tartozik, viszonylag kis termetű vízimadár. Magyarországon szórványos fészkelő, tavasszal a böjti szelekkel érkezik. Eurázsiában és Afrikában fordul elő, különösen a mocsaras, sekély vizű területeken. Hazánkban egészen 2004-ig vadászható volt, de állományának csökkenése indokolttá tette természetvédelmi oltalmát, így 2008-tól védett, jelenleg fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 forint.

Fotó: mme.hu
Legfontosabb tudnivalók az Év madara verseny győzteséről
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület leírása alapján a böjti réce hímjei feketésbarna fejtetővel és fehér szemöldöksávval rendelkeznek, mely a szem mögött folytatódik, egészen a tarkóig. Háta szürkésbarna, a tollak szegélyei világosak, hasoldala fehéres. Szárnytükrén zöldesszürke sáv húzódik fehér szegőkkel. A tojók és a fiatal egyedek háta szürkésbarna, szemsávja sokkal halványabb, mint a hímé, begye sárgásfehér. A faj kisméretű, testhossza 37-41 cm, szárnyfesztávolsága pedig 59-67 cm. Eurázsiában fészkel, elsősorban az európai lomb- és elegyes erdők, továbbá az ázsiai erdőssztyepp- és sztyepprégiókban. Vonuló madárfaj, a telet Afrikában a Száhel-övezetben, valamint Ázsiában tölti. Leggyakrabban a szikes síkvidéki mocsárréteken, a nedves réteken, a szikes tavakon telepszik meg. A fészekaljak 6-13 tojásból állnak, a kotlási idő 22-23 nap. A fiókák fészekhagyók, a rövid száradás után anyjuk rögtön a vízhez vezeti őket. Röpképességüket 5 hetesen érik el, a családi kötelékek ekkor fel is bomlanak.
A böjti réce világállománya 870-933 ezer, az európai 352-525 ezer, a hazai 500-700 pár közé becsülhető. A világállománya, európai és hazai állomány is csökken. Legfontosabb veszélyeztető tényezője a fészkelőhelyek csökkenése (lecsapolás, kiszáradás). Fészkelése elsősorban a meglévő vizes élőhelyek helyreállításával biztosítható, mely magába foglalja az Alföld vízháztartásának rendezését (funkció nélküli csatornák felszámolása, belvizes területek művelésből való kihagyása, vízvisszatartás, természet- és klímavédelmi víztározás).