Kiemelkedően sokan laknak mamahotelekben Magyarországon

A 20–29 éves magyar fiatalok több mint fele (56%-a) él mamahotelben. Ez a ráta meghaladja a világ fejlettebb országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban mért 50%-os átlagot – derül ki az OECD  jelentéséből. 

A K&H ifjúsági index adatai szerint a magyar fiatalok (19–29 évesek) 63 százaléka önálló háztartásban él, vagyis a 2024-es felmérés szerint 27 százalék lakik a szüleivel. A válaszadó, még a szülőkkel élő fiataloknak több mint a 24 százaléka nagyon fontosnak tartja, hogy a lehető leghamarabb önálló életet kezdjen. Ugyanakkor 61 százalékuk úgy gondolja, ráér később elköltözni a szülői házból: 15 százalékuk egyáltalán nem gondolkodik az önállóvá váláson. Ez az arány a 26–29 évesek körében 31 százalék, míg a 19–25 évesek esetén 11 százalék. A még szülőkkel élő, de már költözést tervező fiatalok 35 százaléka saját lakást szeretne, 34 százalékuk albérletbe költözne. A felmérésben megszólaló fiatalok 26 százaléka tervez lakásvásárlását három éven belül.

Ovádi Péter országgyűlési képviselő a fiatalok támogatásáról

A kormány miként támogatja a fiatalok önállóvá válását? A saját lakás megszerzését? – kérdeztük Ovádi Péter országgyűlési képviselőt.

Ovádi Péter országgyűlési képviselő elmondta, a 35 év alatti munkavállalók havi 150 000 forintos lakhatási támogatást igényelhetnek munkáltatójuktól. Ez az összeg albérleti díjra vagy lakáshitel törlesztésére fordítható, és a munkáltatók számára kedvező adózási feltételekkel biztosítható.

Ugyanakkor a 25 év alatti fiatalok az átlagbérig mentesülnek a 15%-os SZJA megfizetése alól, ami havi szinten jelentős megtakarítást eredményezhet számukra. Mindezek mellett a szabad felhasználású, kamatmentes munkáshitel program is elérhető a 17 és 25 év közötti fiatalok számára akár 4 millió forintos kerettel. Ez az összeg lakáscélra is felhasználható. Beszélt érdeklődésünkre a Vidéki Otthonfelújítási Programról is Ovádi Péter. Elmondta, a program keretében az 5000 fő alatti településeken élő gyermekes családok maximum 3 millió forintos támogatást igényelhetnek otthonuk felújítására, ami hozzájárulhat a lakásvásárlás utáni korszerűsítési költségek csökkentéséhez.

Azt a kérdést is feltettük neki, hogy miért jó fiatalokkal dolgozni. A parlamenti képviselő szerint azért, mert ők hozzák magukkal azt a frissességet, lendületet, merészséget és tiszta lelkesedést, ami semmi más nem pótolhat.

– A fiatalok nem félnek kérdezni, és ami a legfontosabb: nem félnek álmodni. Sokszor megmosolyogtat, milyen természetességgel kezelik a világ változásait. Ami nekünk tanulandó, nekik ösztönös. Legyen szó technológiáról, új szemléletekről vagy a gyors alkalmazkodásról, ők mindig egy lépéssel előttünk járnak. Emlékeztetnek minket arra, miért is kezdtük el ezt az egészet. Mert amikor látod a szemükben azt a csillogást, azt a "meg tudom csinálni" hitet, az rád is hatással van. Rádöbbensz, hogy nemcsak te tanítasz nekik valamit, hanem ők is tanítanak neked, például hinni abban, hogy minden lehetséges, ha szenvedéllyel cselekszel – fogalmazott lapunknak nyilatkozva Ovádi Péter.

A pszichológus véleménye a mamahotelekről

A Perenniális Pszichológiai Műhely alapítója, Cserép Csongor tanácsadó szakpszichológus szerint az elköteleződéstől és felelősségvállalástól való félelem van a háttérben, de nagyon fontos hangsúlyozni a szülők felelősségét, akik nehezen engedik el a gyerekeiket, és sokszor tudattalanul is magukhoz láncolják őket attól félve, hogy idősebb korukban magukra maradnak. Természetesen a kényelmi tényezők is megjelennek, hiszen amikor mosnak, főznek valakire, és ezzel még pénzt is megtakarít az illető, nehezen fog egy olyan lépést megtenni, amelynek hatására ezek az előnyök elvesznek. 

Ez a helyzet semelyiküknek sem jó, még akkor sem, ha nem élik meg ezt a helyzetet problémaként. A gyereknek az önálló felnőtté válásában jelent óriási akadályt, a szülőket pedig sok esetben frusztrálja, és személyes kudarcként élik meg, hogy nem tudták önállóságra nevelni a gyereküket. Sokszor a felismert negatívumok ellenére sem tudják meglépni a leválást a felek. A kapcsolatfeldolgozás és az érzelmi szálak elvarrása segítenek a leválásban a pszichológus szerint. Nagyon jó megoldás a családterápia, ahol minden résztvevő jelen van, és együtt beszélik át a felmerülő kérdéseket, témákat. 

Olaszországban a bíróságig is elmennek a szülők és a fiatalok

Olaszországban volt rá példa, hogy egy olasz asszony pert nyert 40 és 42 éves fiai ellen, akik annak ellenére, hogy mindketten kereső emberek, nemcsak kiköltözni nem voltak hajlandók a családi otthonból, de a lakhatás költségeibe és a házimunkába se segítettek be. Az idős asszony ezért bírósághoz fordult, beadványának eredményeképpen pedig kilakoltatási végzést szerzett fiai ellen. Az ítéletben az ügyben eljáró bírónő kifejtette, hogy a szülő „tartási kötelezettsége” biztosan nem vonatkozik 40 év feletti „gyerekekre”. Az országban olyan is előfordult már, hogy felnőtt gyerekek mentek perre szüleikkel annak érdekében, hogy anyagi támogatást ítéltessenek meg maguknak. Egy 2020-as esetben például az olasz legfelsőbb bíróság utasította el annak a 35 éves zenésznek a fellebbezését, aki a perben azzal érvelt, hogy 20 000 eurós (körülbelül 7,5 millió forintos) éves jövedelme egyszerűen nem elég a megélhetéshez, így igenis szüksége van a szülei támogatására. Kérelmét elutasították, a bíróság pedig azóta precedens értékű ügynek tekinti az esetét arra vonatkozóan, hogy a fiatal felnőttek nem formálhatnak jogot szüleik élethosszig tartó anyagi támogatásra.