Megérkezett az első fülemüle

A nyári éjszakákon gyakran felcsendül a falusi csalitosokban, erdők szegélyében e csodaszép madárének. A fülemüle (Luscinia megarhynchos) csattogásától hangos az éjszaka, amelyet méltán nevezhetünk a világ legszebb énekének. Beethovent is megihlette a madár éneke hiszen, egyik szonátájába beleszőtte a mesterdalnok strófáit. A hímek vonulásuk során még a telelőhelyen – amely Afrika trópusi részen található – elkezdenek dalolni. Először ők érkeznek a költőterületre, majd pár nap múlva követik őket a tojók. Az énekével a hím egy tojót csalogat a kiválasztott területre. A fészkelőhelye erdők szegélye, nagyok kertek, parkok, ártéri ligeterdők, öreg temetők. A kertünkben is megtelepedik, ha a bokrok alól nem seperjük ki a száraz avart. Nincs annál szebb érzés, ha a közelünkben felcsendül a fülemüle vagy régebbi nevén a csalogány dala! 

A fészket helyét a tojó választja ki, amelyet egyedül épít, közben a hím énekelve kíséri. A fészek elkészítése átlagban öt napot vesz igénybe, amelyet a száraz lomb aljára, a talajra rak, előszeretettel tuskók, facsemeték tövében, szederindák és földön kúszó borostyánindák közé, akár rőzserakás védelmében. Érdekesség, hogy a fészkén kotló madarat a száraz avar zörgése figyelmezteti az esetleges ragadozó, például macska közeledtére. A viszonylag mély fészek száraz levelekből épül, gyökerekkel, szőrrel béleli ki. A fülemüle évente csak egyszer költ, május elején már teljes a fészekalja. Táplálékát a talajon gyűjti, amely csigákból, pókokból, férgekből és rovarokból áll. A rejtett életmódja miatt csak ritkán kerül szem elé, felvételünk egy gyűrűzőtáborban készült.

Állománya számos nyugati országban már nagyon megfogyatkozott. A legfőbb ok, hogy kivágják az utak menti bokrosokat. Ha évek múlva is szeretnénk gyönyörködni a fülemüle énekében, hagyjuk meg a falu széli csalitosokat, bokrosokat, ezzel segítjük elő a madár megtelepedését! Védett faj, természetvédelmi értéke 25.000 Forint.