Pál Feri atya Ajkán

2017.11.18. 10:00

A boldogság feltétel nélkül való

Valóságos stand-up comedyvel gondolkoztatta el közönségét az ajkai művelődési központban Pál Ferenc pap, mentálhigiénés szakember, akit leginkább csak Pál Feriként ismernek legtöbben.

Tóth B. Zsuzsa

Pál Feri atya a székhez szögezte a közönséget példáival, tanácsaival és stílusával Ajkán is Fotó: Györkös József

Az Elégedetten az élettel című előadás gerincét a boldogság témája adta, bár az előadó szerint a kifejezést már annyira szétrágtuk, hogy szerencsésebb az elégedettség szót használni, vagy a szubjektív jóllét szakkifejezéssel élni.

- De vajon miért nem érezzük jól magunkat a bőrünkben akkor sem, ha boldogok vagyunk? Azért, mert haladunk, de nem jó irányba. Nem tudjuk, miért van ez, de három téveszmével foglalható össze az oka. Nem mindegy, hogy a boldogságot fizikai, érzelmi állapotnak tekintem és azt mondom, hogy boldognak akarom érezni magam, mert ez a boldogság, vagy boldog ember akarok lenni. Nem mindegy, hogy melyikre törekszem és nem is ugyanabban az irányban fogom leélni az életem, ha egyik, vagy másik mellett döntök. Hiszen az élsportolók sem állnak meg a cél előtt, bármennyire szenvednek is, mert tudják, hogy jó irányba haladnak. A boldogság nem elsősorban egy fizikai, érzelmi állapot, hanem egy folyamat. Nem cél, hanem irány. A folyamatban azt élem meg, hogy az életem jó irányba halad. Ha így van, akkor lesznek ugyan az életben hullámzások, jó és rossz dolgok, de közben ezt kibírom, mert jó irányba haladok. Ha boldog emberként szeretnék élni, akkor abba sok szomorúság és fájdalom, harag is belefér – válaszolt a kérdésre Pál Feri. Vallotta, hogy a mi kultúránkban a szenvedélybeteg testesíti meg azt, hogy a boldogság egy fizikai, érzelmi állapot. Azt mondja, szörnyű az élete, mert nem jó a munkája, borzalmas a főnöke, nyegle a gyereke, nem szereti a felesége, így nem csoda, ha szenvedélybeteg. Abban a dilemmában él, hogy kevésbé akarja magát pocsékul érezni, vagy jobb helyzetbe akarja magát hozni. Mindig az előbbi mellett dönt, iszik, hogy tompítson. Ahhoz pedig egyre több alkohol vagy világháló kell és egyre rosszabb helyzetbe kerül hosszú távon. A szenvedélybeteg tehát megtestesíti korunk tévedését. Azt, hogy a boldogság azt jelenti, hogy minden pillanatban boldognak kéne érezni magam. Ugyancsak rosszul tesszük, ha részletes boldogságtervekkel élünk. Minél kifinomultabb boldogságterveket dédelget valaki, annál pocsékabbul lesz, mert az élet nem bírja a tempót. Carl Rogers pszichológus úgy fogalmazta ezt meg: a boldogság egyedi és speciális. Megtehetjük, hogy egész évben gyűjtünk a tengerparti nyaralásra, ahol a képzeletünkben minden tökéletes. Aztán kiköpjük a sós vizet, a kavicsos parton sóvárgunk a balatoni pázsit után, megcsíp a medúza, az esti zuhanyzásnál alig csordogál a víz és kiakadunk, hogy ezért melóztunk egy évig – mondta a szónok és tréfásan hozzátette a maga közvetlen stílusában: „remélem, most a következő nyárra spóroltam nektek jó negyven-ötven ezret”. Mert persze, hogy jó dolog elmenni a tengerpartra, de ha azt összekötjük egy kilencven pontos részletes boldogságtervvel, akkor elintézzük, hogy tuti biztos ne legyünk jól. Mert a boldogságban nincs semmi exkluzív, semmi rendkívüli. A boldogság nagyon egyszerű és egyetemesen emberi. Arra érdemes törekedni, hogy boldog ember legyek és nem arra, hogy mindig boldognak érezzem magam – szögezte le Pál Feri. Hozzátette, hogy egészen másképp fogunk élni, ha nem akarunk boldogtalanok lenni, mint ha boldogok szeretnénk lenni. Nem ugyanaz az irány.

Pál Feri atya a székhez szögezte a közönséget példáival, tanácsaival és stílusával Ajkán is Fotó: Györkös József

- Az egészség nem egyenlő a betegség hiányával. Ha arra törekszem, hogy ne legyek beteg, még nem vagyok egészséges. De mitől lehetünk jól, elégedettek? Akik azt mondják, hogy boldogok, többször érzik jól magukat. Hogyan lehetséges ez? Oloffson Placid szerzetestanár tíz éven át volt a Gulágon. A túlélésben akart segíteni a társainak, ezért azt mondta, hogy a szenvedést nem érdemes dramatizálni, inkább keressük meg az örömeinket. Örömolimpiát rendeztek a Gulágon! A lehető legtöbb napi örömet próbálták összegyűjteni. Placid azt mondta, ne feküdj a kályha mellé, mert aztán még jobban fogsz fázni. Ez az érzelmi intelligencia, ami azt jelenti, hogy nem hagyom magam teljesen kiszolgáltatni a jövő-menő érzéseimnek. Pozitív érzéseket őrzök és erősítek fel magamban, élek meg, adok át. Mások pozitív érzéseire hangolódom és együtt örülök másokkal.

Az elégedett személyek nem azért élnek át többször pozitív élményeket, mert szerencsések, hanem mert kézben tartják az érzelmi életüket minden kiszolgáltatottsággal együtt. Az érzelmi intelligencia lényege: mit tesznek veled az érzelmeid, tudod-e, hogy mit akarsz tenni az érzelmeiddel. Azok vannak jól, akikben elmélyült az érzelmi intelligencia. Azért tudnak megélni és átadni pozitív érzelmeket, akár a Gulágon is – mondta Pál Feri. Újabb példaképként a karok és lábak nélkül született Nick Vujicic esetét hozta fel. Ő fiatalon nem tudta megmondani, hogy mi az élete célja, nem tudta az irányt, nem tudott belekezdeni egy folyamatba, hogy jól legyen. De ma bárki láthatja, hogy megtalálta mindezt. Karok, lábak nélkül tanít minket élni. Gyerekkorában még azért imádkozott, hogy reggelre nőjenek ki a karjai, lábai. Amikor eldöntötte, hogy megkeresi az élete célját, azt mondta, megtehetné, hogy egy életen át haragudjon Istenre azért, amit nem adott. Mégis inkább hálás lesz neki azért, amit adott. Rájött, hogy ő dönthet. Azt nem dönthette el, hogy legyenek karjai, lábai, de azt igen, hogy a haragot növelje magában vagy a hálát. Ez az érzelmi intelligencia. Viktor Emmanuel Frankl bécsi orvos a négy év koncentrációs tábor után azt mondta, hogy azok gyengültek le, akik úgy vélték, hogy ott nincs értelme az emberi életnek. Ő úgy véli, ha magunkért akarunk tenni, akkor azt mondjuk, hogy az emberi életnek a koncentrációs táborban is van értelme.

- Az emberi élet értelme feltétel nélküli. Idős korban is van értelme és akkor is, ha rossz dolgok történnek velem, ha beteg vagyok, az egészség nem feltétele. Ha rossz dolgok történnek velem, ha nincs felesége, férje valakinek, ha nem tud kisbabát szülni, akkor is van értelme. Frankl szerint az emberi életnek feltétel nélkül van értelme. Ma terápiás irányzatával segít azoknak, akiknek rosszullétük forrása, hogy nem látják, mi az életük értelme. Hogy ki az, mi az, ami miatt felkelsz reggel. Mert van egy pont, amikor magunkért már nem csináljuk. Amikor anyukám azt mondja, hogy sajnálja az időt a főzésre, de ha én megyek, nekem főz. Egy terapeuta mondta, hogy a különbség a kisfiú és a férfi között az, hogy a férfi meg tudja mondani, kiért, miért él. A kisfiú azt várja, hogy éljenek érte mások – mondta Pál Feri a hálás közönségnek, mely nem csupán megtöltötte a színháztermet, hanem minden bizonnyal elgondolkozott a

hallottakon, megfogadta a fogyaszthatóan tálalt tanácsokat.

Lelki egyensúly

„Az emberi élet értelme feltétel nélküli. Idős korban is van értelme és akkor is, ha rossz dolgok történnek velem, ha beteg vagyok, az egészség nem feltétele. Ha rossz dolgok történnek velem, ha nincs felesége, férje valakinek, ha nem tud kisbabát szülni, akkor is van értelme”, mondja Pál Feri atya. Az emberi életnek feltétel nélkül van értelme.

Tehát nem függ attól, hogy van-e éppen párkapcsolatom, állásom, nagy házam, autóm és attól sem, hogy egészséges vagyok-e.

Az emberi életnek mindig, minden körülmények között van értelme.

Akkor is, amikor gyászoljuk most elvesztett szerettünket és amikor hetek, hónapok óta feszít egy megoldhatatlannak tűnő probléma. De vajon hogyan magyarázzuk ezt el annak, aki nem így éli az életét?

Mi a boldogság, hol található? Nehezen meghatározható fogalom és minden embernek mást jelent. Egy mentális állapot, amely a megelégedettségtől az intenzív örömérzésig terjedhet. Szeretni és szeretve lenni, elfogadni, megnyugodni, önmagunkkal egyensúlyban lenni, belső békére találni. Ahány ember, annyiféle értelmezés, másként magyarázzák a vallások, tudósok, pszichológusok, írók, költők.

Keresztyén, Biblia-olvasó ember tudja, hogy „boldog ember az, aki az Úrba vetette bizodalmát”, és ismeri a hegyi beszéd boldogmondásait: „Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa...” A boldogság forrása Istennél van. A nem hívő embernek viszont a naponkénti kis örömök, eredmények, sikerek adhatnak új erőt, boldogságot. Meg kell találni ezeket, hogy érezhessék, az életnek van értelme.

Balla Emőke

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában