Az agy megismerése korunk nagy kihívása

Feltehetjük a költői kérdést, megismerheti-e valaha is önmagát, az agyat, maga a megismerő szerkezet, az agy? – vetette fel a kérdést Freund Tamás akadémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója, aki csütörtökön a Veszprémi Akadémiai Bizottság székházának zsúfolásig megtelt nagytermében tartott előadást. Freund Tamás, az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa a Magyar Tudomány Ünnepe a VEAB régióban – 2017 című eseményhez, valamint a Tudomány kultúrája elnevezésű programsorozathoz kapcsolódva tartotta meg Agyhullámok – memória – kreativitás: belső világunk és az információrobbanás hatásai című tudományos előadását csütörtökön a VEAB-székházban.

Freund Tamás Agyhullámok – memória – kreativitás: belső világunk és az információrobbanás hatásai című előadásában biológiai példák, s az agy működésének megismertetése révén próbált rávilágítani olyan társadalmi-fejlődési tendenciákra, zsákutcákra, melyekkel valamennyien, akár a mindennapokban is találkozunk, így a tanulás, a művészetoktatás és a memória témaköre is előkerült.

– Szinte szállóigévé vált, hogy az agy megismerése az emberiség, a tudomány, korunk legnagyobb kihívása – emelte ki előadásában az akadémikus.

– Az agykutatás támogatása világszerte az első számú prioritások között szerepel, s gazdasági okok húzódnak meg a háttérben. Az agy betegségei jelentik ugyanis a legnagyobb szociális és egészséggazdasági terhet a társadalom számára – hangsúlyozta Freund Tamás, aki – ismertetve egy európai uniós tanulmány eredményeit – rámutatott, hogy az idegrendszeri betegségek költségei egy év alatt közel 800 milliárd eurót tesznek ki, mely még mindig nagyobb kiadást jelent, mint az ezt követő öt legdrágább betegség költségei együttesen.

– Mindez magyarázza, hogy az agykutatás prioritássá vált, hiszen az egyes betegségek kezelése csupán akkor lesz lehetséges, ha megfejtjük a mechanizmusukat, s majd csak a megfejtett mechanizmus teszi lehetővé a specifikus gyógyszerek előállítását, illetve a megelőzési stratégiák kidolgozását – mutatott rá az akadémikus, aki elmondta, 2014-ben a magyar kormány támogatásával idehaza is elindították a Nemzeti Agykutatási programot.

Az esemény az MTA Veszprémi Területi Bizottságának Irodalomtudományi Munkabizottsága és a Pannon Egyetem Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének szervezésében valósult meg.