A termőföld iránti kereslet várhatóan a jövőben sem fog csökkenni

A magyarországi termőföldeknek több mint kétmillió tulajdonosuk van, ami rendkívül szétaprózódott tulajdoni szerkezetre utal. Látszódik ez az Agrotax országos adatbázisának számaiból is, hiszen 2018-ban az értékesített szántóföldek átlagos nagysága 1,42 hektár volt. A magyar termőföldpiac jellemzője, hogy erősebb a kereslet, mint a kínálat. Tulajdonképpen ez az egyik oka, hogy a 90-es évek óta töretlen a drágulás, mert még mindig tart a méretgazdaságos nagybirtokok kialakulása.

– A mezőgazdasági birtokok fejlesztése, gazdaságos működtetése akkor lehetséges, ha a földterület nagysága optimális méretűvé válik, a viszonylag kis birtoktestek azonban gátjai lehetnek ennek a folyamatnak, illetve azokon nem valósítható meg önfenntartó, modern technológiájú gazdálkodás. Márpedig, ha hatékonyan akarunk gazdálkodni, növelni a hozzáadott értéket, nem nagyon van más út, csak a birtokszerkezet átalakítása. Megítélésünk szerint ezt a folyamatot támogatja az agrárkormányzat osztatlan közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó terve – mondta el lapunknak Sáhó Ákos.

Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője hozzátette: – Az osztatlan közös tulajdonú területek megszüntetése segítené az életképes birtokméretek kialakítását. Ide sorolható még az öröklési szabályok tervezett átalakítása is, amivel vélhetően megakadályozhatják majd az elaprózódott földrészletek újratermelődését. Az agrár­fej­lesztéseknél van miből válogatnunk: öntözhető területek növelése, helyspecifikus gazdálkodás, korszerű táp­anyag-gazdálkodás, robotika, digitalizáció. Mindezekből az következik, hogy a termőföld iránti kereslet a közeljövőben sem fog csökkenni, hacsak nem akarunk lemaradni az egyre élesebb globális versenyben.

Tavaly a föld hektáronkénti átlagára közel másfél millió forint volt. A legmagasabb árakat a Dél-Alföldön, Békés megyében (1,757 millió forint/hektár) fizették. A legalacsonyabb földárakat Nógrád megyében mérték. Ott tavaly átlagosan 1 millió forint/hektár alatti áron lehetett földhöz jutni. A földárak számításához felhasznált, 2018-ban értékesített szántó, gyep, erdő, gyümölcsös, szőlőművelésű földterületeket tartalmazó adatbázisban található több mint 27 ezer hektárnyi föld adatai szerepeltek.

Ennek az értéknek nagyságrendileg háromnegyede, közel 20 ezer hektárnyi terület a szántó művelési ághoz tartozott. Az erdők szintén jelentős értékesítési volument mutattak, 4 ezer hektárt meghaladó összforgalommal. Ennek az értéknek nagyságrendileg a fele, 2 ezer hektárt alig meghaladó forgalom mutatkozott a gyep, rét, legelő művelési ágú területek (továbbiakban gyep) esetében.

Az összes, vizsgált értékesített földterületnek jóval kisebb részét tették ki a gyümölcsösök (393 hektár), illetve a szőlők (330 hektár).

2018-ban a legtöbb földet Békés, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyében értékesítették, megyénként 2000 és 2200 hektár közötti összterülettel, a legkevesebb földterület Komárom-Esztergom, Nógrád, Vas, Tolna, Heves megyében cserélt gazdát, megyénként kevesebb, mint ezerhektárnyi forgalmat mutatva.

– 2018-ban egyhektárnyi szántóterületért átlagosan 1,551 millió forintot kellett fizetni Magyarországon, tehát a szántók átlagára meghaladta a másfél millió forintos fajlagos árat. Ez az érték mintegy 10 százalékos növekedést jelent az előző évre számolt országos, szántóföldekre számított átlagárhoz képest, emellett elmondható, hogy minden régióban emelkedtek a szántók árai. A térség átlagát jelentősen meghaladó 10,65 százalékos szántóárdrágulást mértek Veszprém megyében is, de a szántók megyei hektáronkénti átlagára 1,282 millió forint jóval elmarad a drágább megyék kétmillió forintot megközelítő, helyenként elérő átlagárától. A megyék között a legmagasabb hektáronkénti átlagárakat Veszprém megyében kellett fizetni egy hektár szőlőért: 5,3 millió forintot. A második legdrágább Győr-Moson-Sopron megyében ez az ár 4,6 millió forint volt, a legolcsóbban – 1 millió forintért – Békés megyében lehetett szőlőt venni – tette hozzá Sáhó Ákos.

A vizsgált időszakban a tulajdoni hányadok figyelembevétele mellett az értékesített szántóföldek átlagos nagysága 1,42 hektár volt. A legnagyobb, átlagosan 2 hektárt meghaladó méretű területek Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém megyében cseréltek gazdát. Az Agrotax adatai szerint a legtöbb gyepterület Veszprém, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kelt el, e három megyében jelentkezett az országos gyepterület-forgalom több mint negyede. Megyénkben két és fél millió forintot meghaladó összeget kellett fizetni egy hektár gyümölcsösért, ami jóval az országos átlag fölötti ár.