Eredetvédett, minőségi balatoni halak kerülhetnek az éttermekbe

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. nemrég Gyenesdiáson rendezte meg a IV. Balatoni Horgászturisztikai konferenciát. Szári Zsolt vezérigazgató felidézte az elmúlt öt év eseményeit. Ez idő alatt a cég a kereskedelmi célú halászat 2013. év végi megszűnését követő új stratégia alapján működött. A tevékenységek gyökeres megváltoztatása, a horgászati célú hasznosítás elsődlegessége jelent meg prioritásként a cég életében. A zrt. többek között a horgászigények magasabb szintű kiszolgálását, horgászturisztikai fejlesztéseket, a tógazdasági területek bővítését tekintette fő céljának az elmúlt öt évben.

Az elmúlt öt évben az érzékeny fajokra kiemelt figyelmet fordított a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Mint a vezérigazgató a gyenesdiási konferencián elmondta, öt éve számára az volt a fő straté­giai cél, hogy a vásárolt halakat kizárva saját kézben tartsák a haltermelést, ezzel megalapozzák a minőségi és egészséges balatoni halállomány kialakulását.

Annak érdekében, hogy teljes egészében a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. tudja megtermelni a Balaton halutánpótlását, bővíteni kellett a cég tulajdonában lévő tógazdaságok számát. Míg 2011-ben 454 hektáron 338 tonna halat termeltek, tavaly a termelt halmennyiség megduplázódott, miközben a területek nagysága mindössze 200 hektárral nőtt. Megoldandó feladat volt az is, hogyan jelenjenek meg a balatoni halak a térségi vendéglátóhelyek kínálatában.

– Először a minőségi magyar hal programban vettünk részt. Két pontyunkkal és egy süllőnkkel tudtunk áruvédjegyet szerezni elsőként az országban. Ez komoly minőségi elvárásokat jelent. Ami a legfontosabb, hogy a balatoni hal mint oltalom alatt álló földrajzi jelzés elfogadtatását elindítottuk két éve. A hazai eredetvédelem ezt el is fogadta, és tavaly kikerült az Európai Unió elé. Ha az unió rábólint, akkor lesz a balatoni hal eredetvédett. A Balatonban és a vízgyűjtő területén létesített tavakon megtermelt halról van szó. Fontos kérdés volt, hogy a szakavatott ízlelők számára is megkülönböztethetetlen legyen a közvetlenül a Balatonból származó és a tógazdaságokban megtermelt hal íze – szólt a halgazdálkodás és a gasztronómia kapcsolatáról Szári Zsolt.

Ezt a víz összetétele és halak táplálása révén érik el: a ponty fő takarmánya a vándorkagyló, ezzel etetik majd a nevelt halakat. A cég azon is dolgozik, hogy hungarikummá tegye a balatoni fogast.

– Fontosnak tartottuk, hogy foglalkozzunk olyan halfajokkal is, melyekkel korábban nem. Ezt egyrészt az tette lehetővé, hogy a víz látványos tisztuláson esett át az elmúlt 15–20 évben. Másrészt, hogy a túlzottan betelepített angolnából, ami a cég jövedelmének legnagyobb részét szolgáltatta a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején, ma már egyre kevesebb található a tóban. Így foglalkozhatunk bizonyos érzékeny halfajokkal is. A horgászok ennek eredményeként azt is látják, hogy a parti övben feltűnt a sügér. Egy külön program a régen a Balatonban őshonos menyhal visszahonosítását szolgálta. Komoly eredményeket tudtunk elérni a kősüllő és a balin szaporítása, tógazdasági felnevelése terén. A compó pedig színesíti a halállományt – részletezte Szári Zsolt, hozzátéve: mindegyik említett halfajt telepítik is a Balatonba.

A horgászattal kapcsolatos témákból a vezérigazgató kiemelte: nagy bizalmatlanság övezte, de mára sikertörténet lett az online horgászjegyek bevezetése. A rendszer odáig fejlődött, hogy tavaly már nem adtak ki papíralapú jegyet, csak elektronikusat. Jelentős változás volt a behúzós horgászat szabályozása és horgászrend megújítása is.

– Az elmúlt években sokszor megkaptuk a kritikát, hogy állandóan változtatjuk a horgászrendet, ami követhetetlen. Valóban elég sok módosításon esett át idáig, de most már olyan állapotban van, hogy igazán módosítanunk nem kell, csak nagyon minimális változtatások lesznek – jelentette be Szári Zsolt.

Statisztikai adatokkal is szolgált: a balatoni horgászat élénkülését jelzi, hogy míg öt éve 67 822, tavaly 91 546 horgászjegyet váltottak ki. A horgászjegyekből tavaly 789 millió forint bevétele keletkezett a cégnek.

Rámutatott, hogy a horgászhelyek számát az önkormányzatokkal közösen kell fejleszteni. A horgászturisztikai fejlesztések legjelentősebb beruházásaként említette a vezérigazgató a pályázati támogatással és önerőből megvalósított hajdani keszthelyi halásztelep átalakítását, melyen 16 apartmanházas horgászcentrumot alakítottak ki. Itt a Magyar Országos Horgász Szövetség támogatásával jövő év májusára a kikötő is megújul.

A horgászturizmusról Nagy Gábor horgászati ágazatvezető szólt. Mint mondta, a horgászat élénküléséhez hozzájárult a megfelelő vízállás és a fejlődő halállomány. Utóbbiban nagy szerepe volt a halászat megszűnésének, a haltelepítéseknek, a halőrzésnek, a horgászrendi változásoknak és a behúzós horgászat bevezetésének. Előadásában elhangzott, hogy a jelenlegi horgászlétszám is tovább növelhető. Ám mivel a parti helyek már nehezen bővíthetők, át kell gondolni a strandokon való horgászat idejét és lehetőségét, és csónakkikötők létesítését. Bejelentette, hogy 2020-ban emelkedik a horgászjegyek ára, kilenc év után. Az éves felnőttjegy az eddigi 60 ezer helyett 70 ezer forint lesz. Az ennél rövidebb időszakra vonatkozó, valamint a partközeli, a kiegészítő, 7 és 72 órás behúzós és területi jegyek ára is nő. Jövőre már nem lesz behúzós éves területi jegy: egyrészt mert csekély volt iránta az érdeklődés, másrészt mert sorozatos félreértéseket tapasztaltak ezzel kapcsolatosan. Az ifjúsági, gyermek- és turistajegyek árain nem változtatnak. Az országos változásokhoz igazodva ezentúl nem 65, hanem 70 év felett biztosítanak kedvezményt a pecásoknak.

A konferencia résztvevői – több más előadás mellett – a szabálysértésekről is tájékozódhattak. Az elmúlt évek statisztikai adatairól Havranek Mihály horgászati igazgató szólt. A legtöbb szabályszegést mindig áprilisban regisztrálják – tavaly egész évben összesen 273 esetet. A legtöbb szabályszegő évek óta a 60 év feletti horgászok köréből kerül ki. Tavaly 269 szabálytalanságra bukkantak. A leggyakoribb az engedély nélküli, ezt követi a hárombotos horgászat, majd a fogási napló vezetésével kapcsolatos problémák, és sokan vannak, akik egyszerre több előírást is megsértenek.