Nem olyan súlyos a helyzet, mint a ’70-es években

2020.02.17. 07:00

Kotorni kellene már a Balatont

Tizenhat év után ismét szükség lenne a Balaton vízminőség-védelmi mederkotrására, a vízügy egyetlen erre alkalmas kotróhajójának felújítása azonban egy–másfél évig is eltarthat, és a kivitelezésre sem áll még rendelkezésre forrás – közölte Csonki István, a Balaton területén illetékes Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI megkeresésére. A Balaton kotrási tervének szakmai egyeztetése a napokban volt Székesfehérváron.

MTI

Ezt követően, második ütemként a Keszthelyi-öböl (Keszthely előtt, illetve a Zala-torokban), majd harmadik ütemeként a Szigligeti-medencében és a Balatonfűzfő előtti vízterületen kell lepelkotrást végezni 20–30 centiméter vastagságban – tette hozzá.

Az igazgató emlékeztetett arra, hogy korábban az 1970-es évek végén, illetve a ’80-as évek elején kezdték el rendszeresen kotorni a Balatonból a foszforban gazdag mederüledéket az ökológiai katasztrófával fenyegető mértékű algásodás miatt. Ekkor 5-6 kotróhajó dolgozott napi 24 órában a Keszthelyi- és Szigligeti-öbölben. A munkálatokra 2004-ig külön soron biztosított nevesített forrást az állami költségvetés. Az egyéb, külső terheléseket csökkentő intézkedésekkel – a térség csatornázásával, az állattartás korlátozásával, a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerének kiépítésével – mintegy másfél évtized elteltével javult a helyzet.

A tó vízminősége 1995-re állt vissza stabilan a ’60-as évekre jellemző szintre, ezt követően tíz év elteltével álltak le a vízminőség-védelmi kotrási munkákkal. – Sajnálatos módon ennek kiértékelése és további kutatása is leállt – fogalmazott az igazgató, aki arról is beszámolt, hogy mivel a tó terhelése folyamatos, a vízügy 2014-ben intézkedési tervet dolgozott ki az esetleg fellépő problémákra. Elkészítették a tó mederfelmérését, iszaptérképét, áramlási modelljét és az újabb nádastérképét.

Csonki István hangsúlyozta, nincs olyan haváriahelyzet, mint amelyen fél évszázaddal ezelőtt kialakult, de el kell kezdeni ismét a tó fenntartási jellegű, vízminőségi célú mederkotrását. A minden évben elvégzett strand-, illetve kikötőkotrások célja nem a vízminőség védelme, és nem is központi állami finanszírozásból végzik. Megemlítette azt is, hogy a 2016-os balatoni kormányrendelet 41,5 milliárd forintos keretet biztosít vízgazdálkodási fejlesztésekre, vízminőség-védelmi beruházásokra, a keret felhasználásáról szóló tervek elkészültek, azonban kivitelezésekre még nem áll rendelkezésre forrás.

A vízügy a közelmúltban két lakossági fórumot is összehívott egy kotróhajókat is befogadni képes balatongyöröki szolgálati kikötő- és kőberakó létesítésének terve, valamint a helyi zagyelhelyezés tervezése miatti egyeztetésre. A vízügyi szakemberek 11 helyszínt vizsgáltak meg a Balaton partján annak eldöntéséhez, hol lehetne a legideálisabb egy szolgálati kikötő kialakítása. Az előzetes tanulmányok alapján az állami tulajdonban lévő györöki zagytérre esett a választás, de a térségben lakók és érdekeltek sem kőberakó, sem ipari kikötő létesítését nem támogatták a tervezett helyszínen, a térségükben kikotort zagy elhelyezésről azonban készek továbbtárgyalni. A vízügy „elengedte” a györöki kőberakó tervét, és vizsgálja kisebb szolgálati kikötő megépítésének lehetőségét más helyszíneken is – mondta az igazgató.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!