A súlyos aszály és a hűvös idő nem kedvezett a termésnek

A mezőgazdaságra nem gyakorolt jelentős hatást a koronavírus-járvány, a föld- és növényvédelmi munkálatokat mindenképpen el kellett végezni, és talán kevésbé volt esély a fertőzésre, hiszen a munkák jelentős részét a szabadban, egy-egy emberrel a gépekben végezték. Ellenben az aszályos időjárás miatt országszerte fájhat a gazdák feje.

A megye aratási helyzetéről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nyújtott tájékoztatást. Mint közölték, az aszály miatt a betakarítás az őszi vetésű növényeknél két héttel korábbra volt tehető, de a zivataros időjárás eltolta, így szokásos ütemben, június végén, a bíborhere és az őszi árpa betakarításával kezdődött meg.Az aratás kezdetére leginkább a gyengébb adottságú területeken van hatással az aszály, mint ahogy a várható terméseredményeket is nagymértékben befolyásolja a termőhely adottsága.

A kiesés a gyenge, homokos, kavicsos, gyenge vízmegtartó képességű területeken az 50–80 százalékot is eléri, a közepes táblákon 30–50 százalék, míg a jobb táblákon szinte csak foltokban mutatkoznak az aszály jelei, így ott akár 10–20 százalék alatti a kár mértéke. Az érési folyamatokban a tavalyinál egy-két héttel előbbre vannak a gabonáink.

Az idei csapadékszegény gazdálkodási év nem hoz nagy termésátlagokat, az aszályos időszaknak köszönhetően a gabonák (tritikálé, búza, árpa) alacsonyak maradtak, bokrosodásuk sem volt megfelelő. Az eddig lehullott körülbelül 150 milliméter csapadékhoz – az elmúlt évek tapasztalatai alapján – még ugyanennyi hiányzik.

A gazdák hektáronként három-négy tonna átlagtermést jósolnak a gabonákra, ami a tavalyi évi mennyiségnél két-három tonnával is kevesebb.

Az aszálykár okozta terméskiesés átlagosan 30–50 százalékra tehető.

Az őszi árpák már kezdenek szőkülni, a búza közepes állapotúnak mondható, a kalászképződés idén elmaradt a tavalyitól. A repcék ritkábbak, és az oldalhajtások is alacsonyabb számban találhatók meg a növényen, így ezen kultúra esetében is kevesebb termés várható. Betakarításuk július első felében kezdődik.

A száraz időnek köszönhetően a gazdálkodók el tudták végezni a gyomirtásokat, rovarölő permetezéseket, amire nagy szükség is volt a jelentős levéltetű-fertőzés miatt. A koronavírus-járvány szerencsére nem okozott komolyabb fennakadást, egy-két napos csúszásokra volt példa az alkatrészek és növényvédő szerek kiszállításában.

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Agroprodukt Zrt. cégei Pápa és környéke jelentős mezőgazdasági vállalkozásai. Hét telephelyen megközelítőleg négyszáz főt foglalkoztatnak, és közel nyolcezer hektáron folytatnak növénytermesztést. Pethő Zoltán termelési igazgató, növénytermesztési ágazatvezető a Naplónak nyilatkozva hasonlókról számolt be.

A nyári-őszi vetésű növényeknél (szinte minden szálas- és kalászos takarmányban) 20–40 százalékos terméski- esést tapasztalnak. Az összes szálastakarmány hozama elmarad, és a terméskiesés is ezeknél a legnagyobb. Kiemelte, hogy a második kaszálásnál tartó lucerna elmaradása nagyon hátrányosan érinti a 3400 tejelőből álló szarvasmarha-állományt. Olyannyira, hogy már el is kezdtek az állatok számára takarmányt vásárolni, nem megvárva az árak hozamkiesés okozta jelentős drágulását. Mint mondta, ebben már van rutinjuk, hiszen egy aszályos tavasz mindig felhajtja a szálastakarmány-árakat nyár végére, őszre.

A földek állapotáról Pethő Zoltán elmondta, némely növénykultúra nagyon szomorú képet mutat az amúgy is kedvezőtlenebb adottságú területeken.

Nem egyformán hullott a csapadék.

Pápán nem érte el a 150 millimétert, Gic domborzatilag változatos, gyenge termőképességű térségében pedig talán még a 120 millimétert sem közelítette meg az esőmennyiség, ezért itt a legnagyobb a kiesés.

Elvetettük a tavaszi kalászosokat is (árpa, búza), melyek szintén megsínylették az aszályt. A kukorica nem is a vízhiány, hanem inkább a hűvös időjárás miatt szenvedett. Most kezd kisimulni a felme- legedés hatására. Az aratást őszi árpával kezdtük a hétvégén. Úgy számítjuk, valamennyi növénykultúránkban egy tonna körüli kiesés lesz. A repce esetében ez nagyobb, akár 40 százalékos, míg a kalászosoknál 20–30 százalékos kiesést jelent – árulta el Pethő Zoltán.

A koronavírus-járvány kapcsán megjegyezte, a korlátozások fegyelmezettségre, nagyobb odafigyelésre, illetve belső szabályok kialakítására, a munkafolyamatok veszélyhelyzetbeli biztosítására sarkallták a cégcsoportot. Kialakítottak például a nélkülözhetetlen munkatársaknak átmeneti szállásokat, melyekre aztán szerencsére nem volt szükség.

– Igazából nem rengette meg az életet, fertőzöttünk nem volt. A terményforgalomban volt kis nehézség, késedelmek, kicsit be is szakadt a piac, de aratásra sikerült eladni minden terményt. Egy részét csak áron alul, azonban ez már rendeződni látszik. Egyetlen dolgozótól sem kellett megválnunk, sőt, néha nehéz bizonyos munkakörökbe megfelelő munkatársat találni – zárta gondolatait Pethő Zoltán termelési igazgató, növénytermesztési ágazatvezető.