A hulladék is érték: a visszaváltási rendszer hazai kérdéseit vizsgálják a Pannon Egyetemen

Az alapos kérdőíves kutatás célja az volt, hogy mind a tudomány képviselői, mind a hulladékgazdálkodási javaslatok kidolgozói megismerjék a magyar lakosság visszaváltási rendszerrel kapcsolatos álláspontját, véleményét.

– Azt gondolom, a legnagyobb kihívás elsősorban nem technológiai, hanem sokkal inkább a szemlélet- és gondolkodásmód az, amit meg kell változtatni, amikor hulladékról beszélünk. Az első lépés, hogy felismerjük: a hulladék nem szemét, hanem erőforrás – mondta el megnyitóbeszédében Csillag Zsolt kancellár.

– A hulladékok okos és átgondolt kezelése nemcsak környezeti, hanem jelentős gazdasági előnyökkel is járhat. A Pannon Egyetemen pontosan tudjuk, hogy egy felsőoktatási intézmény feladata nem csupán az oktatás és a kutatás, hanem – mint a régió kulturális központja – felelősséggel tartozunk a környezetünkért, felelősséget érzünk a környezettudatos gondolkodás szélesebb körben történő propagálásáért is – mondta megnyitóbeszédében Csillag Zsolt kancellár.

– A mi munkánkban kulcsmondat az, hogy a hulladék nem szemét. Hiszen a különböző csomagolóanyagokat elő kell állítani, le kell gyártani, ezeknek értékük van, és amikor úgy döntünk a háztartásokban, hogy ezeket kidobjuk, ezeket az értékeket is kidobjuk ezzel együtt. Egy sor módszert kitaláltunk arra, hogy a hulladékgazdálkodást racionalizáljuk, ennek az egyik lépése az úgynevezett visszaváltási betétdíjas rendszer bevezetése. A lakosság motiválását – hogy ezeket a hulladékokat tudatosan gyűjtsék – azzal is ösztönözni kívánjuk, hogy települési hulladékgyűjtő pontokat szeretnénk létrehozni – emelte ki Boros Anita, az építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár.

A Pannon Egyetem kutatása egyértelműen rávilágít arra a tényre, hogy a magyar emberek szívügyüknek tekintik a környezetvédelmet, és elkötelezettek abban, hogy tevékenyen segítsék annak megóvását. A kérdőívet több mint 20 ezer ember töltötte ki, és 91 százalékuk szerint a környezet megtisztítása, illetve megóvása kiemelten fontos feladat.

A kutatás eredményeiből az is kiderült, hogy a válaszadók túlnyomó többsége, 85 százaléka összegyűjtené és visszaváltaná a PET-palackokat, ha az állam fizetne érte. Hasonlóan magas arányban a kitöltők azzal is egyetértenek, hogy akkor is be kéne vezetni a visszaváltási rendszert, ha annak költsége beépülne a termék árába és ezzel megemelkedne az.

Az új visszaváltási rendszer – a kérdőíves felmérés alapján – tehát nagy támogatottságot élvez Magyarországon, a hazai hulladékgazdálkodási rendszer megérett a paradigmaváltásra.