A rendszeres, aktív testmozgással több erőt meríthetünk a mindennapok kihívásaira

Az EY, a Testnevelési Egyetem és az Egyenlítő Alapítvány 2020 telén végzett közös online kutatásában 232 döntéshozó nőt kérdeztek meg. A megkérdezettek 56 százaléka több mint tíz éve dolgozik vezetői pozícióban, több mint húsz különböző területet lefedve, 78 százaléka 40–59 év közötti.

A válaszadók szerint a sportolás számos olyan személyiségvonást és tulajdonságot alakít ki a nőkben, amely munkavállalóként és vezetőként is fontos.

Közel kétharmad emellett úgy véli, hogy a versenysportos múlt előnyt jelenthet egy új állásra való jelentkezéskor.

– Örömmel tölt el bennünket a kutatás sikere, és továbbra is fontosnak érezzük, hogy hozzájárulhassunk olyan kezdeményezésekhez, amelyek célja, hogy több sikeres női vezető legyen a magyar gazdasági, kulturális, akadémiai, tudományos, politikai és sport­életben – közölte Heal Edina, az Egyenlítő Alapítvány alapítója. Hozzátette, a felmérés arra is rávilágított, hogy a nők esetében a példaképhatás is meghatározó, hiszen a résztvevők több mint fele nyilatkozott úgy, más sikeres vezető inspirálta saját vezetővé válásában.

A válaszadók 84 százaléka sportolt fiatal korában (hét százalék válogatottként, 33 versenyszerűen vagy első osztályban, 44 szabadidőben), és szinte mindannyiuk (91 százalék) életének része ma is a rendszeres testmozgás. Minden második női vezető legalább heti három alkalommal mozog, körükben a futás és a jóga bizonyul a legnépszerűbbnek. A fizikai aktivitás jótékony hatásai között az egészségmegőrzést és a stresszoldó hatást tekintik a legfontosabbnak. A sport kapcsolatépítő funkcióját ugyanakkor nem aknázzák ki, amit az is jelezhet, hogy csupán 22 százalék vesz részt rendszeresen amatőröknek szervezett sporteseményen.

– Legyen szó akár nőkről, akár férfiakról, a jólét alapvető feltétele a rendszeres testmozgás. Ma, amikor sokan egész nap ülő testhelyzetben dolgoznak, ez leginkább a sportoláson keresztül valósítható meg. A kutatás is bizonyítja, hogy a sportolást nem tehetik zárójelbe a munkahelyi kötelességek, sőt, az számos, a fizikumra és a személyiségre gyakorolt pozitív hatása révén még a sikeres munkakarrierben is kulcsszerepet játszik – emelte ki Gál Andrea, a Testnevelési Egyetem docense.

A kitöltők alig több mint harmadának (35 százalék) a cége segíti anyagilag, hogy a dolgozóknak legyen lehetőségük rendszeresen mozogni. Személyes vagy online sport­eseményeket a cégek harminckét százaléka szervez az alkalmazottak számára.

– A vezetők és a munkatársak jóléte egyértelműen hozzájárul a szervezet sikerei­hez, ebben pedig a sportnak is kulcsszerepe van – hangsúlyozta Farkas Margit, az EY Személyügyi Tanácsadás Üzletág partnere. – Mi rendszeresen ösztönözzük, segítjük kollégáinkat a testmozgásban. Emellett az általunk tartott szervezet- és vezetőfejlesztési programokban is nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a döntéshozók ne csak a céges elvárásoknak tudjanak megfelelni, hanem a munka és a magánélet egyensúlyát is megtalálják – tette hozzá.

A tanulmány alapján elmondható, hogy a testmozgás egy nő karrierjének teljes szakaszában kedvező hatással lehet az előremenetelre.

A válaszadók kétharmada szerint a hölgyeknek akkor is előnyt jelent a versenysportolói háttér, ha egy új állásra jelentkeznek, mivel az akaraterőt, fittséget, csapatszellemet és fegyelmet feltételez a pályázóról. Kevesebben vélekedtek viszont úgy, hogy a sportmúltat minden esetben ki kell emelni a szakmai önéletrajzban. Arra a kérdésre, hogy mivel inspirálhat egy élsportoló másokat a munkájában, válaszként a kitartást, a kemény munkát és a célra való fókuszáltságot említették a leggyakrabban. A példakép és motiváló hatás több helyen is igazolást nyert, például a válaszadók 80 százaléka tartaná hatékonynak eredményes női sportolók előadóként vagy oktatóként történő bevonását női vezetőképzéseken.

Töreki-Vörös Ibolyának, a Cholnoky Ferenc Kórház főigazgatójának életét már gyermekkora óta meghatározza a napi, rendszeres sport.

– Az általános iskolában kezdetben atletizáltam, majd középiskolásként versenyszerűen röplabdáztam. Így vált az életem részévé a testmozgás, és ennek köszönhetően felnőtt­koromban is a mindennapjaim részét képezi. Rendszeresen túrázunk a Bakonyban a férjemmel.

Nyugodtan mondhatom, hogy 15-20 kilométer meg sem kottyan, illetve Pápa környékén már bejáratott kerékpáros „karikáink” vannak. Hétvégeken szinte naponta tekerünk, van, amikor akár 60 kilométert is – mondta el a Naplónak nyilatkozva.

– Orvosként jól tudom, hogy a megelőzés alapja a megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgás. Egészségünk megőrzésében nem győzöm hangsúlyozni minden lehetséges fórumon, hogy a kardiovaszkuláris megbetegedések jelentős része elkerülhető lenne tudatos életmóddal. Rengeteg embertől hallom, hogy nincs időm, lehetőségem mozogni. Én azt vallom, hogy a saját érdekünkben ilyet nem mondhatunk – emelte ki a megyei kórház vezetője.

– A sport főleg önismeretre, a határaim elfogadására tanított meg. Fiatalon a versenyszellem, az eredményorien­táltság volt meghatározó a sportban. Megtanultam, hogy ne adjam fel egykönnyen, ha valamit elhatározok, és akár komoly küzdelem árán is elérjem a céljaimat. Amikor idősebb lettem, akkor a tudatosság került előtérbe. Időt kell szakítani az egészségünk megőrzésére és ennek a sport az egyik legfontosabb formája – zárta gondolatait Töreki-Vörös Ibolya.