Ha nem is sok, de idén végre újra lesz akácméz

Szabó Krisztián méhész, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Pápai Szervezetének vezetője rámutatott, márciusban és áprilisban egyaránt elég nagy fagyok voltak, előfordult, hogy mínusz nyolc Celsius-fokra is lehűlt a levegő. – Ezek a fagyok károsították az akácot Veszprém megyében, Pápa környékén elég magas arányban. Arról beszélgettünk a méhészekkel, elképzelhető, hogy kétszer is elfagyott az akác. Előfordulhatott, hogy márciusban fagy érte a hajtásokat, majd újrasarjadtak, és áprilisban újra elfagytak. Utána aztán nagyon későn hajtott ki az akác. Mivel az elmúlt száz év második leghidegebb áprilisa volt az idei, ennek hatására is lassan fejlődhettek a hajtások. Május elejére lehetett észrevenni, hogy itt-ott zöldellnek a fák, de nagyon kevés virágkezdemény látszott – mondta.

Kiemelte, a szakkönyvekből tudják, illetve a méhészek tapasztalatai is azt mutatják, hogy az elfagyott akác nem mézel, vagy csak nagyon ritkán. Emiatt májusban, amikor már elkezdett hajtani az akác, mindenki figyelte a fákat, ám nagyon kevés virág mutatkozott. – A Pápa környéki, nagyobb állományokkal dolgozó méhészek nem kockáztattak: akinek volt lehetősége, elvándorolt facéliára – magyarázta Szabó Krisztián.

Azok a méhészek pedig, akik közvetlenül a fogyasztónak értékesítenek, kettéosztották az állományukat, és hagytak akácon, illetve vittek facéliára is méheket. Emellett az állóméhészek, illetve azok a vándorméhészek, akiknek nem volt lehetőségük más helyre vinni a méheket, kényszerből maradtak akácon. Május végén, június elején elkezdtek fehérleni a virágok. Nem volt annyi, mint más években, csak ímmel-ámmal. A visszajelzések szerint azonban a mérleg lassan elkezdett emelkedni akácra, a nagyobb méhészek ekkor már facélián voltak. Akik tehát mégis bíztak az akácban, azoknak valamennyire bejött a várakozásuk. Igaz, rapszodikusan mézelt az akác, de ez a fagyott, károsodott növény jellemzője – hangsúlyozta Szabó Krisztián.

– Hallottam olyan eredményeket, amivel elégedettek voltak a méhészek. Nem amiatt, mert kiugró mennyiséget sikerült gyűjteni, hanem azért, mert az elmúlt évekhez képest végre lett valamennyi akácméz. Tavaly például annyira elfagyott az akác, hogy Pápa környékén csak néhány kilót tudtak pörgetni a méhészek, tehát kifogytak a készletek a méhészeknél, és valószínűleg a felvásárlóknál is. Ezért örülnek a méhészek annak a kevésnek is, ami most van – jegyezte meg a Naplónak nyilatkozva az OMME Pápai Szervezetének vezetője.

Szabó Krisztián hozzáfűzte, talán arra kell majd készülni a következő években, hogy sokáig kihúzódik az ősz, a tél nagyon rövid lesz, tavasszal pedig egy-két napra mindig visszaköszön a fagy. Mivel az akácfák erre érzékenyek, számításba kell venni, hogy nem nagyon lesz akácméz a következő esztendőkben. A pápai méhész lapunk érdeklődésére úgy fogalmazott, mindezek tükrében számítani lehet arra, hogy idén drágul majd az akácméz.

A továbbiak kapcsán lapunknak elmondta, jelenleg a Pápa környéki méhészek szép számmal mennek hársra, főleg Bakonyjákó, Iharkút, Németbánya környékén. Utána pedig a napraforgó következik. Szabó Krisztiántól megtudtuk, ha lesz rá lehetőség, illetve idejük is engedi, a Pápa környéki méhészek szeretnének szakmai rendezvényeket, összejöveteleket is tartani, szívesen találkoznának a méhésztársakkal, valamint megszerveznék a hagyományos méhészpikniket is.