Nagyon drága a gyümölcs

2021.10.07. 14:00

A pálinkafőzőknek is gondot okoz a szeszélyes időjárás és a járvány

Az idei tavaszi fagyok, majd az azt követő aszályos időjárás nemcsak a mezőgazdaság szereplőit, hanem a pálinkaágazatban tevékenykedőket is megviselte. A gyümölcs nagyon drága, a bodza kilójáért például tízszer annyit kérnek, mint tavaly.

B. Virág Rita, Rimányi Zita

Csalló Jenő, a szentkirályszabadjai Csalló Pálinka Manufaktúra tulajdonosa

Fotó: Penovác Károly/Napló

Csalló Jenő, a szentkirályszabadjai Csalló Pálinka Manufaktúra tulajdonosa a Naplónak nyilatkozva elmondta, idén szinte mindenütt elfagyott a kajszi, ők is csak keveset, drágán és más régióból tudtak beszerezni. De igaz ez más gyümölcsökre is, ezért mindennek felment az ára.

A bodzát, erdei bogyós gyümölcsöket pedig tavalyhoz képest tízszeres áron kínálják a piacon,

mert nincs, aki megszedje.

Csalló Jenő a tapasztalatait összegezve úgy fogalmazott, szerinte egyre lustábbak az emberek, ilyen munkára csak nagyon nehezen találnak napszámost a forgalmazók.

– Az idén – az árak miatt is – úgy döntöttünk, hogy amiből megfelelő készlettel rendelkezünk, abból nem vásárolunk gyümölcsöt. Kajszit, szilvát, cseresznyét, meggyet, madárberkenyét vettünk, vadkörtét Gyuláról hozott a fiam – mondta Csalló Jenő. A szakember kitért rá, a tavalyi évük a pandémia miatt pocsék volt, a vendéglátó- és szórakozó­helyek bezártak, nem volt, aki rendeljen tőlük. Augusztustól valamelyest javult a helyzet, ám az idei esztendő sem a sikerektől volt hangos.

Csalló Jenő beszámolt róla, minden év hoz magával valami újdonságot, érdekességet a pálinkakínálatban is. A Balatonfüreden díjnyertes levendulás kajszibarackfagylalt ötlete alapján levendulás kajszilikőrrel rukkoltak elő, amelyet cukor helyett mézzel édesítenek, és a cefrét levendulaágyon érlelik. Még a palackozás előtt áll a kivipálinkájuk is.

A pálinkáról és a törkölypálinkáról szóló 2008-as törvény pontosan meghatározza, hogy gyümölcspárlat csakis Magyarországon termett gyümölcsből – ideértve a gyümölcsvelőt is – készíthető, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. A késztermék gyümölcsökön kívül egyéb hozzáadott anyagot nem tartalmazhat, nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni, még a termék végső ízének lekerekítése céljából sem. A sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának. Kiemelten fontos az alapanyagok nyomonkövethetőségéhez szükséges dokumentumok megléte, amelyek igazolják azok származását, eredetét.

Csalló Jenő, a szentkirályszabadjai Csalló Pálinka Manufaktúra tulajdonosa
Fotó: Penovác Károly/Napló

Az alapanyagok, tehát a gyümölcsök származásának igazolásával kapcsolatban a jelenleg elfogadott és a Né­bih által ellenőrzött kívánalom az, hogy az ellenőrzések során az előállítást végző vállalkozásnak olyan dokumentumokkal kell rendelkeznie, amelyek tartalmazzák a gyümölcs megnevezését, a gyümölcs mennyiségi, minőségi paramétereit, továbbá a termőföld pontos helyét. Ez a kivipálinka szempontjából kiemelkedően fontos, hiszen amennyiben a gyümölcs mondjuk egy dél-amerikai ültetvényről érkezik, akkor az abból készült párlat már csak szeszesital-párlat lehet. Csalló Jenő azonban felkutatott egy dunántúli ültetvényt, és onnan szerezte be a főzéshez szükséges gyümölcsöt. Nagy divatja lett még a zölddió-­ágyon érlelt gyümölcspárlatnak is, amely szintén új­donságot jelent majd a hagyományos ízek között.

Csalló Jenő megjegyezte, a vásárlók örömmel veszik az egzotikus gyümölcságyon – mondjuk fügén, papaján – érlelt párlatokat, azonban a legújabb előírások szerint ezeknek is magyarországinak kell lenniük. Emiatt aztán a papajáról, ananászról le is kell mondaniuk.

Samu István Nagyvázsonyban foglalkozik bérfőzéssel, és tapasztalnia kellett annak következményeit,

hogy évek óta jelentősen csökkentették a fagyok a gyümölcstermést.

Idén azonban kedvező változásokat hozott, hogy a környékbeli sárgabarack- és meggyültetvényekről jelentős mennyiségű gyümölcsöt vittek hozzá lepárlásra. Már elkezdődött nála az Irsai Olivérből készülő párlatok főzése. Ilyenkor a szőlőt préselés nélkül erjesztik, utána kerül az üstökbe, kedvelik lakhelye közelében az így előállított italt – magyarázta el a szakember. Lepárlásra kerülő szilvatermésre viszont kevesebbre számít, de a törkölyfőzetés is munkát ad neki.

Az elmúlt esztendőkhöz képest az idei szezon némiképp fellendülést hozott a forgalmában, de az még így is messze elmarad a 2015-ös időszakétól – állapította meg összegzésként a szakember, és arról is beszélt, hogy csak jó minőségű cefre kifőzését vállalja. Rossz alapanyagból nem készülhet jó párlat, márpedig csak finom pálinkát érdemes előállítani – szögezte le. Nagy üstjei vannak, több mint százliteresek, így kiskertekben leszedett kisebb mennyiségű gyümölcs lepárlását sem tudja elvégezni, csak ha többen összeállnak kisebb tételekkel, de tapasztalatai szerint erre elvétve akad példa, inkább mindenki csak a saját termését szeretné kifőzetni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!