Sajtos kulisszatitkok egyenesen a veszprémi gyárból

Már a portára belépve is azt érzi az ember, hogy a Savencia szívesen lát minden vendéget. Kellemes kanapékon, kezünket fertőtlenítve vártuk házigazdánkat, Lukács Barbarát, a vállalat veszprémi gyárának HR-generalista kollégáját, aki nemcsak körbekalauzolt bennünket, hanem szakszerű idegenvezetőként magyarázatot adott minden kérdésünkre.

A sajtgyár területére belépve azonnal különböző óvintézkedéseket kellett végrehajtanunk fotós kollégámmal. A portán kötelező a lázmérés, egy Covid19-nyilatkozat kitöltése és kézfertőtlenítés, hogy az üzem területére léphessünk. A termelőterületre való bebocsátásért minden ékszert, karórát, gyűrűt le kellett vennünk, nehogy beleessenek a sajtba. Aztán fehér védőöltözetet húztunk, fejünkre hajháló, cipőnkre gumis, vízhatlan lábzsák került. Sőt, a védett zónába, vagyis a gyártórészleg területére belépve újabb lábzsákot kellett felvenni. Kézmosás, majd kézfertőtlenítés után beléphettünk az üzembe.

Az előkészítő üzemen túljutva Magyarósi Henrietta üzemvezető is csatlakozott hozzánk. Elmagyarázta, a pasztőrözőüzemben oltják be és kultúrázzák a tejet, s ez szabja meg, hogy milyen késztermék lesz belőle. Ottjártunkkor camembert sajt készült az állandóan 28 Celsius-fokos, párás csarnokban, mert, mint megtudtuk, a sajt a kezdeti fázisban mindig meleg, párás helyen készül, majd utána hűtik le fokozatosan a terméket. A pasztőrözés fontos tejipari szakmunka, azonban hazánkban már nincs tejipari képzés. Jobbára az élelmiszeripar más területeiről jönnek ide a szakemberek, de szívesen látnak más szakágban tapasztalatot szerzőket is: gépkezelőket, lakatosokat, műszerészeket, esztergályosokat.

Visszatérve az üzemre: a pasztőrözőből átjön a tej, melyet ekkor már alvadéknak hívnak. Hatalmas kádakban tárolják, és különböző irányokból vágják fel úgynevezett hárfákkal. Ezt az eszközt az otthoni tojásszeletelőhöz lehetne hasonlítani, csak ez jóval nagyobb. Aztán az alvadékot beöntik a blokkformákba, megformázzák a leendő sajtokat. Ezzel elérkeztünk egy újabb fontos folyamathoz. Magyarósi Henrietta, aki 13 éve dolgozik itt, azt mesélte, a formázóknak négy-öt éves a betanulási idejük. Addigra jut el oda egy szakember, hogy pontosan érezze, tudja, lássa, hogy minden magasítóval ellátott blokkba pontosan ugyanannyi alapanyag kerüljön.

A blokkformákat ezután egy sínre helyezik és a szikkasztóba viszik, ahol a 90 százalékos páratartalom mellett a felesleges nedvességet eltávolítják. A sózás ismét egy kiemelt folyamat, hiszen a camembert sajtok ettől tudnak bepenészesedni. Ezután a sajtocskák hét napig érlelődnek, majd becsomagolják és kiszállítják őket az üzletekbe.

A Savenciában egy hatalmas panírozó üzemegység is működik, ahol a különböző fagyasztott termékeket készítik. Kísérőnk, Lukács Barbara azonnal lelkünkre kötötte, egyik gépsorhoz se érjünk hozzá, ha nem szeretnénk sérüléseket szerezni. Persze így is megismerkedhettünk a különböző gyártási folyamatokkal. Az egyik soron például a kutterezőgép összekeveri a Répcelakról érkező sajtot a fűszerekkel, majd a masszából egyforma méretű sajtrudacskák készülnek. Ezeket bepanírozzák és hatosával becsomagolják. Kiderült még, hogy többféle finomság készül a Savenciában: több mint tíz éve ápolnak jó kapcsolatot az egyik gyorséttermi lánccal, ahová például panírozott sajtfalatkákat szállítanak.

Lukács Barbara elárulta, 250 dolgozójuk van jelenleg. Tapasztalatuk szerint az üzemben dolgozók büszkék arra, hogy itt dolgoznak, mert ahogy mondják: ez több mint állás, ez sajtcsinálás.

A gyárban saját laboratórium is működik: különböző mikrobiológiai vizsgálatokat végeznek a szakemberek, ellen­őrzik, hogy nem került-e bármilyen szennyeződés, baktérium a termékekbe. Akad olyan gyáregység, ahonnan óránként vesznek mintát. De vizsgálják a szárazanyag-tartalmat, a pH-értéket és egyéb biológiai paramétereket is. A panírozott sajtok gyártásának egyik kutatás-fejlesztési központja a veszprémi üzemben működik, ami nagyon fontos, mert a „made in Hungary” mellett megvalósul az „invented in Hungary” cél is.

A kiváló minőségű és innovatív sajtokat itt, Veszprémben fejlesztik ki, majd pedig gyártják, és juttatják el az európai országok nagy részébe, illetve Ázsiába. Óriási siker, hogy a sajtok hazájába, Franciaországba is gyárt panírozott sajtokat a veszprémi üzem.

Az elmúlt években komoly beruházások zajlottak a veszprémi üzemben, ez a következő években folytatódni fog. A Savencia azonban nem elégszik meg ennyivel: szeretné népszerűsíteni a sajtfogyasztást a fiatalok körében, és hamarosan nagyszabású akciót indít a városban. A sportegyesületeket is bevonná a projektbe. Biztosak lehetünk benne, gyermekeink, unokáink is megkóstolhatják majd a Veszprémben készült camembert-t.