Tudást és technológiát is exportálhat a mezőgazdaság

Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kiemelte, Magyarország 2030-ra regionális agrárnagyhatalommá válhat, ugyanis a következő európai uniós ciklusban az állami forrásokkal kibővítve összesen 4265 milliárd forint áll a rendelkezésére hazánkban vidékfejlesztésre és az élelmiszeripar fejlesztésére. Hozzátette, az Agrárminisztérium előtérbe helyezi az exportot, amely nemzetgazdasági érdek is. Kiemelte, fontos cél, hogy ne csak nyersanyagot, hanem tudást, technológiát és feldolgozott terméket exportáljon Magyarország. Kitért rá, jelenleg a magyar agrárexport 82,5 százaléka európai uniós országokba irányul, ezen az arányon a déli és keleti piacok bővítésével módosítanának a következő években. Az elképzelésekhez kapcsolódóan növelnék a logisztikai lehetőségeket, és javítanák a digitális technológiák elterjesztését.

Sövényházi Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém megyei Szervezetének elnöke elmondta, sokszínű a megyei agrárium, ugyanakkor az exportpiacokon való megjelenéshez növelni kell a volument, és a termékfajták választékát szűkíteni kell. Hozzátette, a sikerhez a gazdák összefogása mellett szükséges – a megnövekedett árualap raktározására – a logisztikai hűtő- és tárolókapacitások bővítése.

Ovádi Péter országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) arról beszélt, az olyan rendezvények, mint a Bakony Expo vagy az Óváros piac bizonyítják, hogy megfelelő kereslet és kínálat van a térségben, és a régió termelői minőségi termékeket állítanak elő. Megjegyezte, a térség településein az identitást is meghatározza a mezőgazdaság, utalva arra, hogy Olaszfalu neve a krumplival, Szápáré a salátával, Nemesvámosé a lencsével, míg Jásdé a bodzáéval forrt össze.