Minőségi állásokra van szükség

Az elmúlt évtizedekben világossá vált: nem elég, ha valakinek van munkahelye: nem mindegy, az milyen. Kiderült, hogy a munkaerőpiaci helyzet nem jellemezhető csupán az állások számával, a foglalkoztatási statisztikákkal. A munkahelyek működésének minősége legalább olyan fontos mutató, mint a mennyiségük. A dolgozók életminőségéhez ugyanis nagyban hozzájárul, milyen hatással van munkájuk, annak körülményei fizikai és lelkiállapotukra, anyagi biztonságukra. Az élettel való elégedettségük fontos tényezője. Egyéni boldogságuk mellett befolyásolja családi életüket, baráti kapcsolataikat és tágabb, társadalmi környezetüket. 

A bér és a körülmények 

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) és a Vasas Szakszervezeti Szövetség számára kiemelt jelentőségű a minőségi munka. Azon dolgoznak, hogy minél több helyen kialakuljon, fejlődjön. Úgy vélik, egyelőre gyerekcipőben jár. „Minőségi munkát, minőségi munkahelyeket” projektjük a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg. Célja, hogy a dolgozók, a cégvezetők és a döntéshozók figyelmét ráirányítsák a témára, annak fontosságára.

 Megvizsgálják e szempontból a hazai munkahelyeket, elősegítik a megfelelő minőségűek létrejöttét. Ezzel is hozzá kívánnak járulni a gazdasági helyzet javításához. 

Mit is jelent pontosan a minőségi munka? Mi tartozik hozzá? Hogyan mérhető a munkahelyek minősége? Milyen szempontok határozzák meg? A szakszervezetek szerint a bérszínvonal önmagában keveset árul el erről. Pedig sokaknak a téma kapcsán ez jut eszükbe először. A megélhetést tisztességesen biztosító bevételek kétségkívül a fontos tényezők közé tartoznak. Legalább ennyire meghatározó azonban a foglalkoztatás biztonsága, a fizikai és a pszichés terhelés, a munkaidő, a vezetői gyakorlat, hangnem, az önálló munkavégzés lehetősége, a fejlődési és az előrelépési út, a közösség összetartása, a hangulat. Emellett a munka és a magánélet egyensúlya, fenntartásának esélye, a munka­jogi keretek, a szociális ellátottság befolyásolja. 

Elégedettségből energia 

Akkor beszélhetünk minőségi munkavégzésről, ha a dolgo­zó értéket és célt talál abban, amit csinál, ha hasznosnak érzi munkáját. A belső elégedettség – a pénzügyitől függetlenül – erős kapcsolatban áll a jól­létével. Ha valakit ki­elégítenek a feladatai, hajlamos több energiát fektetni azokba, ami kihat a munkaadójával szembeni elkötelezettségére. Szintén fon­tos, hogy a munkavállaló képes legyen saját ötleteit megvalósítani, kreativitását használni. Ez növeli motivációját, megvédi a kifáradástól, a negatív stressztől. 

Már több nemzetközi szervezet foglalkozott azzal, hogy a munkahelyteremtés önmagában nem elegendő, jó minőségűeket kell biztosítani mindenkinek. A több és jobb elvét már évtizedekkel ezelőtt megfogalmazták e téren. A válságok azt is megmutatták: ahol a munka minősége magasabb, ott könnyebb csökkenteni a munkanélküliséget. A jobb minőségű munkahelyek világszerte jobban ellenállnak a gazdasági sokkoknak. Ezért dolgozzák ki a szakszervezetek projektjük keretében a gyakorlatban alkalmazható kritériumrendszert, amivel meghatározhatók a minőségi munkahelyek. Ennek során figyelembe veszik a külföldi megoldásokat és a hazai szempontokat. A dolgozók és főnökeik elvárásaira egyaránt kíváncsiak. 

A cégnek is érdeke 

Épp régiónkban, a Közép-­Dunántúlon valósul meg a pilotprojekt, a próba, melynek során a munkáltatók egy körénél felmérik, megfelelnek-e a minőségi munkahely követelményének. Ha igen, akkor három évig jogosulttá válnak a Minőségi munkahely minősítés és jelkép használatára. A minősítésre önként jelentkezhetnek a vállalkozások. 

– Szívesebben és jobban dolgoznak olyan munkahelyeken az emberek, ahol megbecsülik, emberszámba veszik őket, ahol egészségüket, biztonságukat védik. Ahol megoldják, hogy tervezni tudják időbeosztásukat, megértők családi gondjaik esetén. A fizetés mellett ezek sokat számítanak nekik. Ha van a vállalatnál jól működő érdekképviselet, és így tudják jelezni észrevételeiket, ha érezhetik, hogy számít, amit mondanak, egészen más munkakörnyezetben érezhetik magukat, elégedettebbek, és ez visszahat az eredményességre – mondta el tapasztalatait Mürkl Mónika, az MSZSZ Veszprém megyei képviselet-vezetője.