Újra felvirágzott az ágazat

2022.04.29. 09:00

Autentikus fajták, fenntartható gazdálkodás a sümegi bor sikerének titka

A közelmúltban Sümeg is átvehette a nemzeti oltalom alá helyezés alkalmából az Agrárminisztérium által kiállított okleveleket Budapesten.

Szijártó János

Egly Márk és több lelkes helyi borász kitartó munkája eredményeként ma 11 hektáron folyik szőlőtermesztés Sümeg környékén Fotó: Szijártó János/Napló

Amint azt lapunkban már olvashatták, Egly Márk sümegi borász, az Egly Szőlőbirtok és Borászat vezetője a Balaton-felvidéki borvidék alelnökeként vette át az oklevelet Gál Péter eredetvédelemért felelős helyettes államtitkártól. Egly Márkot az előzményekről, az idáig vezető útról kérdeztük. – Mérföldkő volt 1998, amikor Sümeg hegyközsége ötven év után újra megalakult. Ebben az időszakban fiatal hegybíróként figyeltem és tettem, amit az idősebb, tapasztaltabb szakemberek tanácsoltak. Mindenki azért dolgozott, hogy visszaállítsuk a borvidék egykori hírnevét.
– Eleinte nem is gondoltam bele, hogy mekkora jelentősége lehet az akkor megkezdett munkának, ám később borvidéki alelnökként én is mindent elkövettem azért, hogy Sümeg központi szerepet tölthessen be. Amikor a püspöki palota pincéjében indítottuk a borászati tevékenységet, helytörténeti kutatásokat is kezdtünk Miklósi-Sikes Csaba, az akkori múzeumigazgató segítségével. Az első írott, összefoglaló anyag Sümeg szőlészeti és borászati hagyományairól 2000-ben jelent meg. Ezt látva döbbentem rá arra, hogy itt, ahol felnőttem, ahol élek, valaha európai szinten is kiemelkedő borkultúra létezett – mesélte Egly Márk. 
– Ramassetter Vince az 1800-as évek közepén egy 800 hektáros birtokrendszer központját rendezte be Sümegen, beleértve a palackozást, a kádárüzemet. Ekkoriban pezsgő is készült itt. Ma nincsenek ekkora birtokok. De ennél jóval korábbra is visszamehetünk, hiszen az 1300-as években is jelen volt már a szőlő Sümegen, a püspökség pedig ide gyűjtötte be a bortizedet. Itt született Entz Ferenc, a mai kertészeti egyetemi oktatás megalapítója, az ő kutatásainak köszönhetően teremtődött meg a modern kori magyar borászat tudományos háttere – hangsúlyozta Egly Márk. 
A sümegi borász tíz éven át dolgozott hegybíróként, 2008-tól pedig a Balaton-felvidéki borvidék alelnökeként. Eleinte jelentősen csökkent a nyilvántartott szőlőbirtokok területe: hegybírósági munkája idején 156 hektárról 28 hektárra. Ebben közrejátszott, hogy az Európai Unió akkoriban támogatta a szőlő kivágását. Ehhez párosult a gazdák kiöregedése és az utánpótlás hiánya, hiszen a fiatalok nem láttak jövőt, lehetőséget a szőlőtermelésben. Ez a tendencia addig jutott, hogy alig 1-2 hektárnyi terület maradt Sümegen, a megszűnés szélére sodródott az ágazat helyben. Ekkor kezdtek el azon gondolkodni a szakemberek, hogy kellene valami különlegesség, olyan ötlet, amivel felhívják magukra a figyelmet, visszafordíthatják ezt a folyamatot. 
– A 2000-es években futó LEADER-projektek sok helyen új lendületet adtak a közösségeknek, mi azt találtuk ki, hogy a sümegi vár oldalába telepítünk szőlőt. Az ötlet bejött, nemzetközi hírű esemény volt, mivel Franciaországból 52 borászat utazott ide és vett részt a programon, ahol ünnepélyesen elültettünk egy magyar és egy francia szőlőtőkét. Ezzel bekerültünk egy nemzetközi projektbe, amely a turizmust, a bort és az örökségvédelmet kapcsolja össze. A kezdeményezést az akkori ország­gyűlési képviselő, a 2015-ben elhunyt Lasztovicza Jenő szívügyének érezte, és Rédei Zsolt akkori sümegi polgármester is támogatta. Ez volt a fordulópont, ami meghozta a telepítési kedvet, a sümegi borok egyre népszerűbbé váltak közel s távol. Ma ott tartunk, hogy 11 hektáron gazdálkodunk, ami egyébként Európa második legkisebb önálló apellációja a természetes borkészítés tekintetében – mondta Egly Márk. 
Hozzátette, az önálló termékleíráshoz a történelmi vonatkozás adott, de az egyediséget is meg kellett indokolni. A terület különleges geológiai adottságait jelölték meg, amelyet Futó János geológus részletes talajvizsgálati munkái tettek megalapozottá. Ehhez Egly Márkék még a fenntarthatóságot párosították, azaz meghatározták a terület autentikus fajtáit. Abból indultak ki, hogy mit termelt Ramassetter Vince. Eszerint a fő fajták a furmint, a kékfrankos és az olaszrizling. Alapvetésként fogadták el, hogy tilos a rovar- irtó, a gyomirtó használata a területeken, ahogy a felszívódó vegyszert is tiltólistára helyezték. Egészséges föld, egészséges növény, egészséges termék, egészséges ember, az ökológiai szőlőművelés sarokpontjai. Ezt kínálták és mutatták be a nemzeti oltalom alá helyezés érdekében. Céljuk megvalósult, 25 év munkája kapott új értelmet, elismerést. A sümegi bor visszaszerezte régi hírnevét. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában