Aranyat ért a májusi eső

2022.06.21. 11:30

A termőrétegben a legtöbb helyen kellő nedvességhez jutottak a növények

Az évet a száraz tél jellemezte néhány hidegebb periódussal, aztán a hűvös tavasz sem hozott sok esőt, a nyár eleje pedig meleg és csapadékos volt. Az őszi vetések rosszul indultak a száraz időjárás miatt, de a tavasz végi esőzések a repce kivételével helyrehozták őket – válaszolta érdeklődésünkre Sövényházi Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Szervezetének elnöke.

Szijártó János

Idén nagy szórást mutatnak majd a terméseredmények az aszály, illetve a talaj termőképessége függvényében

Fotós: Szijártó János/Napló

Idén nagy szórást mutatnak majd a terméseredmények az aszály, illetve a talaj termőképessége függvényében

Fotós: Szijártó János/Napló

Mint elmondta, térségünkben a tavaszi aszályt követően május közepétől az ősszel elvetett gabonafélék fejlődése beindult, a kilátások jelentősen javultak a többszöri és jelentős mennyiségű csapadéknak köszönhetően. A korábban hiányzó 100-200 milliméter csapadék a talaj felső harminc centiméteres rétege alatt továbbra is hiányzik, de a termőrétegben a legtöbb helyen kellő nedvességhez jutottak a növények. 

– Az őszi árpa kalászai elvirágzottak, pár hét múlva várható a betakarítása. A gyenge vízmegtartó képességű, illetve sekély termő­rétegű táblákon jelentős aszály tapasztalható. Ahol még túlélt a zászlós levél, ott kitelik még a szem. A tritikálé- és az őszibúza-táblák is sokat javultak a csapadéknak köszönhetően, a jó területeken az eső hatására még lehet kimagasló termés­eredmény, viszont az átlagos részeken csak közepes hozam (4-6 tonna/hektár) várható. A kisebb adagokban kiszórt fej­trágya is érezteti hatását, bár az irreális műtrágyaárak miatt a megszokott mennyiségnek csak a felét szórták a gazdálkodók. A zab esetében 3-4 tonna termésre számítanak, s pár hét elmaradás ugyan látszik a kultúrákon, de nem jelentős. A mostani esőzések jót tettek a kultúráknak, aszályproblémák nincsenek. Összességében a kalászosokról elmondható, hogy idén nagy szórást fog mutatni a terméseredmény az aszály, illetve a talaj termő­képessége függvényében – fogalmazott az elnök. 

Sövényházi Balázs a repceterületekről is szólt. Eszerint kevesebb átlagtermés várható, hektáronként 1,5-2 tonna, de a kora tavaszi állapothoz képest javulás tapasztalható. A gyengébb területeken aszályos képet mutatnak, ahol viszont még élt vagy részben élt a repce levele, ott jól látható a szemek kitelítődése. 

– A tavaszi fagy vegyesen károsított a megye különböző részein. Az erre érzékenyebb területeken a termés teljes mennyisége elfagyott, de volt, ahol nem károsított a hideg, és a csapadék is még éppen időben érkezett. Jelentős kártételt inkább a nagy szél okozott. A nagy károkat a vadak idézik elő, a nyulak a fák törzsét rágják le, a szarvasok, őzek pedig a hajtásokat. A kajszi esetében a tavaszi fagy egyes részeken „csak” ritkított, de volt, ahol teljes munkát végzett, azonban a megye északi területein nem okozott gondokat. 

A betegségek elkerülték az állományokat, de idén megjelent a levéltetű, ami a kajszinál eddig nem volt megfigyelhető. 

A meggy esetén sem volt jellemző a fagy, de a párás, esős idő és a fiatal meggyesekben a kötődési probléma sújtotta a gazdákat. A legfontosabb idén is a monília elleni védekezés volt, de a cseresznyelégy rajzása is megfigyelhető volt, ami a konzervnek szánt meggy­nél nem túl előnyös – tette hozzá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Szervezetének elnöke. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában