Kevesebb növényvédő szer a cél

A közelmúltban jelent meg az Európai Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN Europe) jelentése az európai piacokon kapható termékek, elsősorban zöldségek és gyümölcsök növényvédőszermaradék-terheléséről. A témában hazánk legnagyobb biokutató szervezete, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) is véleményt formált.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) rámutatott azokra az új stratégiai irányokra, amelyek konkrét lépéseket fogalmaznak meg a kémiai növényvédőszer-felhasználás csökkentésére, ezzel segítve a gazdákat és védve a fogyasztókat. A PAN Europe tanulmánya leginkább azért keltette fel a szakma és a közvélemény figyelmét, mert kiemeli – az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság adatai alapján –, hogy megnőtt a helyettesítésre kijelölt növényvédőszer-hatóanyagok előfordulása és mennyisége a forgalomba kerülő zöldségekben és gyümölcsökben. 
A jelentés alapjául szolgáló monitoringprogram kockázatértékelés alapján vett mintákon végez vizsgálatokat. A mintavételek Magyarországon zöldségeket, gyümölcsöket, gabonaféléket,feldolgozott növényi eredetű élelmiszereket, bébiételeket, valamint kisebb számban állati eredetű termékeket érintenek. Ki kell emelni azt a két pozitív adatot, hogy a megengedett maximális szermaradékszintet túllépő minták száma nem haladja meg az 1-1,5 százalékot, és körülbelül a minták 45-55 százalékában semmilyen szermaradék nem mutatható ki. A helyettesítésre kijelölt hatóanyagok előfordulási gyakorisága viszont nőtt a megvizsgált 2012–2020 közötti időszakban. Ezzel egybevág a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján elérhető nyilvános hazai szerforgalmi jelentés, amelyből kiderül, hogy az érintett, helyettesítésre kijelölt rovar- és gombaölő szerek, gyomirtók éves felhasználása hazánkban is növekedett a vizsgált időszakban. A teljes képhez hozzátartozik, hogy számos, helyettesítésre kijelölt hatóanyagnál problémásabb növényvédő szert kivontak a forgalomból. Részben ez is az oka, hogy nőtt a helyettesítésre kijelölt hatóanyagok felhasználása. 
– Az ökológiai gazdálkodás kutatóiként és a tanulmány adatait alaposan megismerve fontosnak tartjuk a társadalom hiteles és tényszerű tájékoztatását, és az olyan, működő termelési alternatívák felmutatását, amelyekkel egyszerre biztosítható a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer, valamint a kémiai növényvédő szerek felhasználásának csökkentése – nyilatkozta a témával kapcsolatban Drexler Dóra, az ÖMKI ügyvezetője. – Köztudott, hogy az EU növényvédelmi szabályozása az egyik legszigorúbb és legbiztonságosabb a világon. Ugyanakkor az is tény, hogy a növényvédőszer-maradékok, illetve kombinációik megengedett határérték alatti fogyasztásának hatásait, az úgynevezett koktélhatást jelenleg nem vizsgálja semmilyen hatóság. Azonban feltételezhető, hogy nem tesz jót, ha az élelmiszereink közel felével szermaradékokat viszünk a szervezetünkbe, még ha alacsony mennyiségben is. Az európai zöldmegállapodás célkitűzései előrevetítik, hogy a gazdálkodóknak jelentősen csökkenteniük kell a szerfelhasználást, ami mindannyiunk érdeke – tette hozzá a szakember.
Az ÖMKI által javasolt fejlesztési területek között szerepel az agrotechnikai védekezési eszközök széles körű alkalmazása, például a vetésforgó tudatos tervezése a növényvédelmi problémák megelőzése érdekében. A hasznos szervezetek számára alkalmas élőhelyek létrehozásával és fenntartásával pedig a biodiverzitás növényvédelmi hatásainak érvényesítése kerülhet előtérbe. Fontos a biológiai alapok megfelelő kiválasztása, azaz a kémiai növényvédelem nélkül is sikeresen termeszthető, kórokozókkal és kártevőkkel szemben toleráns vagy ellenálló növényfajok és -fajták alkalmazása, ahogy a legnagyobb mennyiségben használt kémiai növényvédő szerek, a gyomirtók alkalmazásának kiváltása is a precíziós mezőgazdaság adta eszközökkel, kiemelten a mechanikai és fizikai működési elvű gépekkel, elsősorban a kapás és álló kultúrákban. Javasolják a szermaradékot egyáltalán nem eredményező, ugyanakkor hatékony biológiai növényvédelmi technológiák összehangolt alkalmazását egész termesztési körzetekben az egyéni, kémiai megoldások helyett. Elengedhetetlen a kémiai szereket kijuttató mezőgazdasági gépek megfelelő kalibrációja, rendszeres karbantartása és a szermaradékok rendszeres önellenőrzése, az eredmények alapján pedig a növényvédelmi program korrekciója. 
Drexler Dóra hozzáfűzte, hogy mindezekkel együtt kiemelten fontosnak tartják a kémiai szerek kijuttatásának csökkentését lehetővé tevő hatékony, új technológiák gazdák bevonásával végzett kutatás-fejlesztését és demonstrációját, alkalmazásukhoz a szakmai szaktanácsadás biztosítását.