Markovszky György: Sorsdöntő, nehéz időket élünk

Mögöttünk az orosz–ukrán háború, az ennek nyomán elszabaduló energiaárak, a meglóduló infláció. Milyen mozgástere van most a hazai kkv-szektornak? Ebben a helyzetben milyen segítséget tud nyújtani nekik a kormányzat, illetve a kereskedelmi és iparkamara? Erről kérdeztük Markovszky Györgyöt. 
Sorsdöntő időket élünk, ez ma már nyilvánvaló mindenki előtt, fogalmazta meg lapunknak a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Az üzemanyagok ára megtöbbszöröződött, ilyenkor az a kérdés egy vállalkozás számára, miként lehet ezt a helyzetet túlélni, hiszen nincs helyettesítő anyag sem. A magyar gazdasági folyamatokban ez hatalmas kényszer. 
Az energiakrízisen túl ugyanilyen kényszer a világgazdaság lelassulása is. 
A magyar gazdaság jelentős részben exportorientált, méghozzá úgy, hogy ennek az importhányada túl magas, a hozzáadott értéke meg túl kicsi, ezért beszorul, nem marad önálló mozgástere. A nagyvállalati kör szinte teljes egészében exportra termel. A kkv-szektor pedig nagymértékben beszállítója a nagyvállalatoknak, ezért ez a folyamat a gazdaság minden szegmensét érinti. 
Markovszky György megjegyezte, a vállalati szerkezet oldaláról érdemes összehasonlítani hazánkat Ausztriával, vagy a hozzánk hasonló méretű országokkal. Elgondolkodtató számára, hogy Magyarországon a vállalkozások száma több mint duplája a szomszédéhoz képest. Amikor a kormányzat azt tűzi ki célul, hogy a kkv-szektort megerősíti, különféle eszközökkel versenyképessé teszi, akkor azt is be kell látni, hogy a kkv-szektor egy része a túlélésre rendezkedett be – nem tud, és nem is akar fejleszteni, nincsenek igazi piaci kapcsolatai. 
A globális világban a verseny országok között folyik, és ha ennek országon belül nincs meg az alapja, akkor annak az ország látja a kárát. Csak a versenyképes vállalkozás maradhat talpon. Ha a fejlődők fel tudják szívni azt a munkaerőt, amely a lemaradóknál felszabadul, akkor elindulhatnánk a hatékonyság-, a piaci fejlődés irányába. 
Ha akarjuk, ha nem, hazánkban a vállalkozások száma csökkenni fog. A vállalkozó maga dönti el, hogy a jövőben melyik oldalra kerül. Ha felveszi a kesztyűt, vállalja a piac kihívásait, és fejlődni, növekedni akar, akkor megteheti. Csakhogy a 10 százalék feletti piaci kamatozású hiteleket a kkv-szektor nem veheti fel, mert nem tudja kitermelni. Közölte, aki nem halad, az lemarad, vélekedik a kamara elnöke. Beruházás nélkül egyetlen vállalkozás sem tud megmaradni még a saját szintjén sem. 
Komoly kormányzati lépés, hogy az igen jelentős sikereket felmutató Széchenyi Kártya Program (SZKP) a nyár elején meg­újult. Az SZKP húsz éve alatt 559 ezer hitelkérelmet fogadtak be, ebből 390 ezret jóvá is hagytak. A kedvezményes hitelként kihelyezett összeg pedig önmagáért beszél: eddig 4600 milliárd forint került a kkv-szektorhoz. A Széchenyi Kártya Program nyár eleji megújításával hatféle támogatáshoz lehet jutni. Ezek sokat lendíthetnek a kkv-szektoron, ha a szereplői tudatosan lépkednek a piacon: terveznek és végrehajtanak, akkor fejlődnek, növekednek, piacot tudnak szerezni. 
A folyószámlahitelt hároméves futamidővel, fix 3,5 százalékos kamattal, 250 millió forintos felső határral adják. Az a kisvállalkozás, amelyiknek van célja, piaca, háttere, annak ezzel élnie kell. Azt bizonyára mindenki érzi, hogy a következő három évben ilyen kedvező konstrukciót nem fog találni, tette hozzá. Ez kiszámíthatóságot, tervezhetőséget adó forrás. Aki beruházási szándékkal bír, annak ajánlható az SZKP beruházási hitele, amely 400 millió forint értékhatárig terjedő hitelkeret, mindössze 1,5 százalék kamattal, 10 éves futamidővel. A technológiaváltáshoz rendelt energiahatékonysági hitelnek szintén 400 milliós az értékhatára, de erre 0,5 százalékos kamat mellett lehet pályázni. És itt is tíz év a futamidő. 
A Széchenyi Kártya Program energiakártya 250 millió forintos hitelkeret, egyszázalékos kamattal, három évre. Markovszky György szerint a megújuló energia felé fordulni jó irányt jelent. A legkisebb is számít jegyében, az egy-három tagú vállalkozások vehetik igénybe a mikrohitelt, 50 milliós kerettel, egy százalék kamattal, szintén tíz év futamidővel. Speciális a Széchenyi lízingkonstrukció, amelyet gépek, eszközök, de akár épület lízingjére lehet igényelni. 400 milliós az összeghatár, tíz év a futamidő, 3,5 százalék a kamat. Ez az automatizálás felgyorsításához például komoly lökést adhat. Látva a vállalatok mindennapjait, ez elkerülhetetlen folyamat. Szerinte e téren az elkövetkezendő tíz évben robbanásszerű változások lesznek. 
Megjegyezte, ma Magyarországon munkaerőhiány van, aki akar, dolgozhat. Még nagyobb a hiány a képzett munkaerőből, ezért a munkáltatók házon belül elkezdték a képzést, továbbképzést. A jövő útja, hogy a szakmunkásképzés gyakorlati része kikerül a vállalatokhoz. A jól működő kkv-szektor e téren is nagy szívességet tehet a magyar gazdaság számára, fogalmazta meg gondolatait a kamara elnöke.