A Bakonyban is elkezdődött az aratás

– Az árpa betakarításával hétfőn elkezdtük az aratást, Olaszfalu határában dolgoztak a munkagépek, kombájnok, terményszállító járművek a gabonatáblákon. Jó eredmények ígérkeznek az első napok átlagai alapján, de még e feladatunknak a fele hátravan, és folytatjuk majd a munkát a repcével és a búzával. A Bakonyban a magasabban lévő területeken jellemzően több a csapadék, ezért olyan úgynevezett kényszerérést, ami az ország más részeiben jellemző, mi nem tapasztaltunk. Ezért biztatóak a terméseredmények, az elmúlt hetek meleg időszakai ellenére. A búzának ráadásul a napokban esett kevesebb eső még jókor jött, még él a növény, még van, ahol zöld, tart a szemtelítődés, ezért segített az eső. Szeretnénk mihamarabb végezni az aratással, az a biztos, ha már a magtárban van a gabona. Szerencsére jó eszközeink vannak hozzá, folyamatosan fejlesztjük gépparkunkat és szükség esetén a velünk együttműködő cégek segítenek abban, hogy ha kell, több rendelkezésünkre álljon egyszerre. A gabona aratását várhatóan augusztus 10-én fejezzük be. Azért ez a más vidékeken későinek tűnő időpont szerepel tervünkben, mert a táj adottságaiból adódóan nálunk a termési időszak hosszabb, habár a vetések időben történnek, egy-két héttel az aratás később kezdődik az ország más területeihez képest. Zircen és a közelében jellemzően mindig két fokkal hűvösebb van, és több a csapadék, ennek köszönhetőek a jobb termésátlagok – mondta el Bolla Katinka, a zirci központú Bakony-Agro Kft. ügyvezetője.
A bakonyi városban és a közelében kétezer hektáros területen gazdálkodnak, csaknem negyven munkavállalóval. Szarvasmarháiknak a takarmányt maguk termelik, ezért a kaszálókon kezdték a betakarítást, három-négy hét, mire körbeérnek, ám ezzel a munkával lassan végeznek. Árpát mintegy 170 hektáron, búzát négyszáz hektáron termesztenek idén. A téli csapadék kevés volt, aggódtak, hogy nem lesz elég megfelelő minőségű széna, ám a tavaszi csapadék segített, most már látják, hogy még eladásra is marad. Vetőmag-előállítással szintén foglalkoznak. Klasszikus vetésforgót alkalmaznak, így a szója, a kukorica betakarítására ősszel kerül sor, tudtuk meg az agrármérnöktől, aki növényorvos végzettséggel is rendelkezik.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Igazgatóságának tájékoztatása szerint a megyében őszi árpát, búzát, rozsot, tritikálét, tavaszi árpát, zabot, őszi káposztarepcét és magborsót összesen több mint 52 ezer hektáros területről takarítanak be a tervek szerint. Ennek nagyobb részén, több mint harmincezer hektáron búza található. Szalmát több mint 46 ezer hektáron takarítanak be, tarlóhántásra mintegy 52 ezer hektáron kerül sor. Az aratási helyzetről lapunknak eljuttatott közleményből a jelentősebb időjárási befolyásoló körülményekről kiderült, hogy száraz tél jellemezte az év elejét, néhány hidegebb időszakkal, és a tavasz is száraz, hideg volt, a nyár eleje pedig csapadékos. Ezért, a szárazság miatt az őszi vetések rosszul indultak a szakemberek tapasztalatai szerint, ám a tavasz végi esőzések helyrehozták állapotukat, a repce kivételével. 

A térségben a tavaszi aszályt követően, május közepétől az ősszel elvetett gabonafélék fejlődése beindult, a kilátások javultak. Zab esetében a termelők hektáronként három-négy tonna termésre számítanak. A kalászosoknál várhatóan idén nagy lesz az eltérés a termésátlagok tekintetében, attól függően, mennyire sújtott az aszály egy-egy területet és a talaj termőképessége befolyásolja még jelentősen az eredményt. Az őszi árpa aratása már júniusban lendületet vett, főként a pápai térségben, az első nyári hónap végére megyénk termőterületének húsz százalékáról betakarították ezt a szántóföldi növényt. A terméseredmény sajnos elmarad a megszokottól, 3,5 és hét tonna közötti hektáronkénti átlagértékek fordulnak elő, nagyok a különbségek, nagy a szórás területenként. Átlagosan valószínűleg 4,5 tonnánál áll meg ez az érték.