A növekedés illúziója nem igazolja, amit a természet ellen vétünk

A csomagolásmentes boltok formálták az emberek hozzáállását, többen belátták, nem elég a szelektív hulladékgyűjtés, eleve csökkentenünk kell szemetünk mennyiségét. Szintén érdemes visszafogni a háztartásokban a vegyszerek használatát, azokét, amiket a tisztító- és a tisztálkodási szerekkel viszünk haza, ugyanis így nemcsak a természetet, egészségünket is óvhatjuk. Léteznek természetes megoldások, azok nem kevésbé hatékonyak, ráadásul olcsóbbak. Ruháinkat barátainkkal csereberélhetjük, díszeket magunk készíthetünk lakásunkba otthon, meglévő és a természetben fellelhető alapanyagokból – többek közt e témákban mutattunk be példákat a könnyen megvalósítható környezetvédelemre. Olyan gyakorlatokról írtunk 2022-ben, amit bárki átvehet. S ha tudnak hasonlókat, idén is várjuk leveleiket.

Pár csodaszer otthonra

Laczkó Boglárka veszprémi környezetkutató néhány alapanyagból – olyanokból, amik akár el is fogyaszthatóak – minden olyasmit kikever, amire otthon szükségünk lehet a tisztaság miatt. Leginkább mosószóda, citromsav, ecet, szódabikarbóna kell ezekhez. Illóolajokkal pedig kellemes illatot teremthetünk. A teafaolaj például fertőtlenít, gomba-, baktérium- és vírusölő, ezért a konyhában is bevethető takarításkor. Bútorok, cipők ápolásához ott van a méhviasz és a ricinusolaj, ezek a bőrkanapéhoz és a szempillánkra is jók. Továbbá jó tudni, hogy az ecet, ha önmaga megerjed, akkor csak tízszázalékos lesz, így is jó tisztítószer. Csillogóak lesznek tőle a poharak, jó mosáskor az öblítéshez. Makacs vízkő ellen is beválik a mosószóda és a citromsav kettő-egy arányú keveréke. Hasonlóképp jó lehet erre a célra a mosószóda, a kristályos, szemcsés citromsav és a szódabikarbóna kettő-egy-egy arányú keveréke. A fehér ruhák mosásához nagyon jó a szódabikarbóna, a mosószóda mosogatáskor is alkalmazható. A folttisztításhoz Laczkó Boglárka a folttisztító sót, a nátrium-perkarbonátot ajánlja, csak ötven fok felett hatékony, de ragyogóvá varázsolja a textileket.

Szekrénytöltés helyett cserebere

S ha már a ruháknál tartunk: a másodkézből való áruk közt még egyáltalán nem használtakat, címkés holmikat is találhatunk. Azt is jó tudni, hogy a turis üzleteknek a termékeit megfelelően fertőtlenítették. Azzal pedig valóban óvjuk a természetet, ha amit viselünk, annak az élettartamát meghosszabbítjuk. Minél tovább használunk egyet-egyet eredeti funkciója szerint, annál jobb. Csak azért, hogy adjunk valamit ajándékba, nem kell még egy ruhával gyarapítani azoknak a szekrényét, akinek ez a bútora egyébként zsúfolt. Fel kell tennünk magunknak a kérdést: kell-e egy újabb ruha egyáltalán szerettünknek, ha az használt is! Kell annyi, amennyire megszokásból vágynánk? Gondoljunk arra is, ha jó minőségű a ruha anyaga, akkor évekig viselhető, ha természetes anyagból készült, akkor a mosások során nem szennyezi úgy a természetet, mint a nejlonból kioldódó mikroműanyagok! Hasznosak az anyukák, a települések közösségeiben megszervezett és az ismerősök közötti csereberék.

A haladás dáridója és látszata 

„Az ökokatasztrófákkal teli helyzetet nem gondoljuk annyira égetőnek, túl nyugodtak vagyunk. Nem szorongunk eléggé. A klímaszorongás már mindennapos szó lett, ami azt jelenti, hogy akkora egyesekben az emiatti ijedtség, hogy lefagyasztja őket, visszatartja a cselekvéstől. De inkább másoknak is át kellene élniük, ami sok fiatalban lezajlik; azokban, akik rájöttek, hogy a bőrükre megy a játék. A pannon ökoszisztéma, amelyet annyira szeretünk, hamarosan eltűnhet, nem lesznek meg benne azok a társulások, amelyek jelenleg még láthatók. Szegényesebb lesz a természet, azaz sérülékenyebb, még inkább kitett a károsításoknak. Ez veszteség mindenkinek" – sorolta Lányi András író, filozófus, aki a Bakonyi Zöldkör rendezvényén tartott előadást. Ha nem változtatunk, fenntartja magát az a folyamat, ami a környezetpusztítást okozza. Olyanok vagyunk, akárcsak az özönfajok, amelyek – esetükben szerencsére – összeomlasztják saját rendszerüket, kipusztulnak – vont párhuzamot az író, és azt kérdezte: szükség van a növekedésre olyan formában, ahogy manapság gondolunk rá? Ugyanis az illúziójával próbáltuk igazolni mindazt, amit az eddigiekben a környezet ellen vétettünk. A haladásnak ebből a dáridójából Lányi András szerint nekünk csak a maradék jutott. Ránk a takarítás, a rendrakás feladata maradt. 
Metszős kérdés

„Ne uralkodjon az ember a növényeken, engedje nőni őket, ahogy nekik jó. Ha ezt elfogadjuk, nekünk is jobb, könnyebb dolgunk lesz, egyszerűbben életben tarthatjuk őket. Olyat ajánlatos termelni, ami az adott földhöz jó. Érdemes megérteni a növények viselkedését" – vallja Pottyondy Ákos, aki két és fél hektáron gazdálkodik, kaszáló gyümölcsöst és gyógynövényeket gondoz. Tapasztalta, hogy jó a kertben embernek lenni. Zirci előadása kapcsán arról is írtunk, hogy a kert, a növénynevelés testi, lelki, szellemi haszonnal jár. Nemcsak abból lehet bevétel, előny, amit értékesítünk. Az is érték, ami szép, ezért nap mint nap gyönyörködtet minket, étellel, itallal látja el a családot, és dolgot ad az embernek. Manapság kettévált életterünk és munkahelyünk, de nem muszáj így lennie. 

A metszés Pottyondy Ákos szerint olyan, mint a rugó összenyomása: minél erősebben tesszük, annál nagyobbat ugrik. Hasonlóképp felgyorsítja az ágak visszavágása, az így keletkező reprodukciós kényszer a termőképességet, de hosszabb távon nem térül meg, és energiát von el, így a gyümölcs íze, illata kevésbé lesz kellemes, rost- és tápanyagtartalma csökken. Ezért azt javasolja, hogy ez a tavaszi feladat inkább gyöngéd gondoskodás legyen, olyan mértékű, amivel még segítünk a fának, de nem hajszoljuk túl. A gyümölcsök feldolgozásánál pedig többször juthatna eszünkbe az aszalás és az ecetkészítés. Ezt magunk megoldhatjuk. Drágán vettek helyett pedig szép díszek készülhetnek otthon megtalálható maradékokból, pár faágból, tobozból, zsinegből, saját ötleteink nyomán. Ehhez egy forint se kell, és most, az energiaárak miatt tényleg nem mindegy, mire költünk. Az otthoni kézműveskedés ráadásul jó családi szórakozás.