2023.01.19. 20:00
Országos csúcs: 1,2 milliós négyzetméterár Ábrahámhegyen
Jelenleg a kivárás jellemzi a hazai ingatlanpiacot, észrevehetően csökkent a tranzakciók száma, ahogy a kereslet is – mondta lapunk érdeklődése nyomán a Tóth Tibor, OTP Ingatlanpont Kft. stratégiai partnere. Mindezt főként a rezsiárak körüli bizonytalanságokkal magyarázza a Balaton-felvidéken, Balatonfüred, Ajka és Keszthely térségében tevékenykedő szakember.
A balatoni ingatlanok négyzetméterenkénti ára országosan is a legdrágább kategóriába esik, de már a közeli háttértelepülések is ehhez közelítenek Fotó: Szijártó János
– A kereslet manapság jobbára az energiahatékony ingatlanok iránt tapasztalható, míg a rossz energiafelhasználásúak iránti igény visszaesett. Ez a tendencia az árakban is megjelent, hiszen a nem hőszigetelt ingatalanok ára csökkent, az új építésű házaknál és a kis alapterületű társasházi lakásoknál viszont stagnálnak vagy nőnek az árak. A befektetési célú ingatlanvásárlás esetében is hasonló a helyzet, a cégek, vállalkozók szintén kivárnak – tette hozzá Tóth Tibor.
A szakértő megjegyezte, hogy az új építésű ingatlanoknál az elmúlt években 20-30 százalékos áremelkedés volt a jellemző, s a mostani árak várhatóan nem is fognak csökkeni, mivel nem lesz olcsóbb a kivitelezés és a finanszírozás. Ezek alapján inkább további drágulásra lehet számítani.
A Duna House saját becslése szerint 2022 decemberében 6474 ingatlan-adásvétel történt, ami novemberhez képest 19 százalékos, 2021 decemberéhez képest 43 százalékos csökkenés. Ezáltal az ingatlanközvetítő hálózat becslése alapján 2022-ben 125 171 adásvétellel zárt a lakóingatlan-piac, ami éves összevetésben 22 százalékos volumencsökkenés. A Duna House szerint 2023-ban sem várható a piac erősödése, 90–110 ezer lakás adásvételére számítanak. A közleményben arról is tájékoztatnak, hogy az elmúlt negyedévben a panellakások átlagos négyzetméterára az ország keleti és nyugati részén egyaránt emelkedett éves összevetésben, így a fajlagos árak keleten 361 ezer forintról 456 ezer forintra, nyugaton pedig 360 ezer forintról 494 ezer forintra emelkedtek. A téglaépítésű, használt ingatlanok átlagos négyzetméterára viszont keleten 308 ezer, nyugaton 355 ezer forintra mérséklődött a 2021 decemberi 415 ezer, illetve 423 ezer forintról.
Tavaly az utolsó negyedévben, vélhetően a családokat segítő otthonteremtési támogatásokkal összefüggő bizonytalanság miatt megnőtt a kedvezményeket kihasználó hitelfelvevők aránya. A vidéki ingatlanvásárlásoknál emelkedett a hitelügyletek mellé beadott családi otthonteremtési kedvezmény (csok) igények aránya az előző negyedévhez képest. Kelet- és Nyugat-Magyarországon a hitelügyletek 32,4–32,9 százalékához csatoltak csok igénylést, míg Budapesten ez az arány 18,9 százalékról 18,8 százalékra mérséklődött. Az országos megoszlás azonban a harmadik negyedévben mért 23,1 százalékról 24,7 százalékra nőtt tavaly október és december között. 2022. negyedik negyedévében az új építésű ingatlanokért a főváros négy kerületét kivéve már 1 millió forint feletti négyzetméterárat kértek. A legdrágább kerület a budai II. kerület volt, ahol az értékesített új építésű ingatlanok négyzetméterára meghaladta a 2,7 millió forintot.
Ami a 2021-es évet illeti, túlnyomó többségben a balatoni települések voltak az esztendő legdrágább községei. Míg Budapest egyik kerületében valamivel több mint 1 millió forint volt az átlagos négyzetméterár, addig a legdrágább magyar községben 1,274 millió forintot kellett fizetni egy négyzetméterért. A legdrágább magyar település 2021-ben a Balaton északi partján fekvő Ábrahámhegy volt, ahol az átlagos négyzetméterár az említett 1,274 millió forint volt. Az alig ötszáz lelket számláló Ábrahámhegy polgármesterét megkérdeztük a legmagasabb a négyzetméterár kapcsán. Kérdésünkre Vella Zsolt úgy fogalmazott, hogy igazából minden feltétel adott ahhoz, hogy Ábrahámhegy vonzó célpont legyen az ingatlanvásárlók részére. – A község infrasturktúrája rendben van, mikroklímája, igényes strandja pedig alapvetően határozza meg a település vonzerejét, ami visszaköszön az árakban – hangsúlyozta.
A négyzetméterárak tekintetében a budapesti agglomerációban található kistelepülés, Remeteszőlős következik, a harmadik helyen Tihany szerepel, bár itt nemcsak családi házakat adtak el, hanem társasházi lakásokat is 2021-ben. A családi házak esetében valamivel több mint 1 millió forint volt az átlag, míg a társasházi lakásoknál több mint 1,6 millió forint, ami végül 1,25 millió forintos összesített átlagos négyzetméterárat eredményezett. A 2022-es adatokat – feldolgozottság függvényében – várhatóan május körül hozzák nyilvánosságra. Az OTP Ingatlanpont Kft. stratégiai partnere, Tóth Tibor azonban annyit már most elmondott, hogy 2022-ben a balatoni – ábrahámhegyi, tihanyi, szigligeti – ingatlanok mellett már a közeli háttértelepülések esetében is magas négyzetméterárak jellemezték a piacot. Konkrét példaként Dörgicsét, Vászolyt, Barnagot, Pécselyt, illetve a Káli-medence településeit említette.
