Devizahitelek: fontos ítélet született

A bíróság vizsgálta, hogy az ilyen árfolyamkockázati kikötés tisztességes volt-e, és ha nem, milyen következményekkel jár a kikötés (és esetleg a szerződés) érvénytelensége. Eszerint a devizahitelek bizonyos típusainak megítélésénél kedvező fordulat állhat be.

Devizahitelek: mire vonatkozik az ítélet?

Egy 2007-ben megkötött devizaalapú (CHF-ben nyilvántartott) lízingszerződés tartalmazott egy árfolyamkockázati kikötést, amely minden devizaárfolyam-ingadozással járó kockázatot a fogyasztóra terhelt. A lízingcég felmondta a szerződést, ezután a fogyasztó pert indított, amely az EUB elé került.

Mi történik, ha egy szerződés eleve hibás alapokon nyugszik? Az EUB szerint: semmissé kell tenni, és nem toldozgatni. 

Tisztességtelen kikötés: Az a szerződési feltétel, amely az árfolyamkockázatot teljes egészében a fogyasztóra hárítja, akkor minősülhet tisztességtelennek, ha erről a fogyasztót nem tájékoztatták megfelelően.

Szerződés semmissége: Amennyiben ez a kikötés a dokumentum fő tartalmi elemét képezi, és a kiesése miatt a szerződés nem maradhat fenn, akkor az egész szerződés semmissé válik.

Vissza kell állítani az eredeti állapotot: Ilyen esetben a fogyasztót abba a helyzetbe kell visszahelyezni, mintha a szerződést meg sem kötötte volna. Ez azt jelenti:

Visszajár minden jogalap nélkül beszedett összeg (pl. árfolyamveszteségből eredő többletfizetés).

A bank vagy lízingcég nem követelhet a fogyasztótól olyan összeget, amely a használati idővel vagy kamattal arányos.

A szerződés nem tartható fenn részlegesen: A bíróság hangsúlyozta, hogy nem lehet az érvénytelen kikötést úgy „kijavítani”, hogy a szerződés többi része megmarad, ha a fogyasztó kifejezetten a teljes semmisséget kéri.

Nem lehet utólag új pénznemet kijelölni: A devizaalapú szerződést nem lehet egyoldalúan forintalapúvá alakítani a bíróság által, mert ez a tisztességtelen kikötés tartalmi módosítása lenne.

Az ítélet nemcsak az adott szerződésre vonatkozik, nézzük meg, kiket érinthet közvetlenül vagy közvetve: Minden olyan fogyasztóra, aki devizaalapú (például svájci frankos) lízingmegállapodást kötött, és amelyben az árfolyamkockázatot kizárólag rá hárították.

Azokra az ügyekre, ahol nem történt megfelelő tájékoztatás az árfolyamkockázat természetéről és lehetséges következményeiről.

Közvetetten hatással lehet más típusú devizaalapú kölcsönszerződésekre is (pl. jelzáloghitelekre), amennyiben hasonló a szerződés struktúrája és tájékoztatási hibája.

Milyen következményekkel járhat az ítélet?

A nemzeti bíróságoknak kötelező követniük az EUB döntését, és ilyen esetekben a teljes szerződés érvénytelenségét kell megállapítaniuk.

Az adósok visszakövetelhetik:

• A tisztességtelen kikötés alapján befizetett összegeket.
• Az esetleges jogalap nélküli gazdagodást.
• A jogellenes pénzbeszedésből eredő kamataikat is.

A bankok nem tarthatnak igényt kamatra vagy használati díjra, illetve egyéb, az adós által már teljesített, de a semmissé vált szerződésen alapuló összegekre.

A jogalkotóknak és szabályozóknak felül kell vizsgálniuk a forintosítási és elszámolási törvények relevanciáját azokban az esetekben, ahol a szerződés eleve semmis.

Az ítélet alapjaiban változtathatja meg a magyar devizahiteles perek kimenetelét. Az EUB világossá tette, hogy a tisztességtelen feltételek nem „javíthatók ki” a bíróság által, hanem azokat el kell hagyni, és ha emiatt a szerződés nem maradhat fenn, akkor azt teljes egészében semmissé kell nyilvánítani. Ez erősíti a fogyasztóvédelmet és visszatartja a pénzintézeteket attól, hogy jövőben hasonló szerződéseket alkalmazzanak.