Az arany titkai: honnan jött, mennyi van és hova tűnt?

Az arany valójában nem a Földön keletkezett – legalábbis nem a szokványos földi folyamatok során. A tudomány jelenlegi állása szerint az arany olyan kozmikus események eredménye, mint a neutroncsillagok ütközései, amelyek során hatalmas energia szabadul fel, és új elemek jönnek létre. Ezek az elemek, így az arany is, meteoritokkal kerültek a Földre több milliárd évvel ezelőtt.

Így oszlik el az arany

A Világ Aranytanácsa (World Gold Council) becslése szerint eddig nagyjából 216 000 tonna aranyat bányásztak ki a Földön. Ez a mennyiség egy nagyjából 22×22×22 méteres kockában férne el – vagyis egy háromszintes ház méretű tömböt alkotna. 

 Bár ez hatalmas mennyiségnek tűnik, az emberiség már a kitermelhető aranykészletek nagy részét felhasználta. Az Amerikai Földtani Intézet (USGS) legfrissebb adatai szerint jelenleg még 64 000 tonna arany található olyan lelőhelyeken, ahol gazdaságosan érdemes bányászni. A legnagyobb feltáratlan készletekkel Oroszország, Ausztrália és Dél-Afrika rendelkezik, ám Kína volt az a ország, amely 2024-ben a legtöbb aranyat termelte ki. Fontos különbség van az úgynevezett tartalékok és erőforrások között. A tartalék az a készlet, amit jelenlegi technológiával és áron megéri kitermelni. Az erőforrás pedig az a készlet, amelyről tudunk, de még nem biztos, hogy gazdaságos lenne a kitermelése. A becslések szerint világszerte 54 770 tonna tartalék és 132 110 tonna aranyerőforrás található a földkéregben.

Mindezeket összeadva a jelenleg ismert, ember által birtokolt és geológiailag feltárt aranymennyiség körülbelül 251 000 és 271 000 tonna között mozog. Ez azonban még mindig csak töredéke annak, amennyi arany a Földön ténylegesen megtalálható. A földkéregben például minden egyes tonna kőzetre csupán 0,004 gramm arany jut – ez 4 ezrelékgramm, vagy másképp fogalmazva: 4 rész egymilliárdból. Ennek alapján a teljes földkéreg akár 400 millió tonna aranyat is tartalmazhat – ám ez olyan mértékben szórtan fordul elő, hogy a kitermelés gazdaságilag nem lenne ésszerű. Még ennél is meglepőbb, hogy a geológusok szerint a Föld aranykészletének 99%-a a bolygó magjában található, ahová a nagy sűrűsége miatt még a bolygó kialakulása idején süllyedt le. Szakértők szerint ez olyan hatalmas mennyiség, hogy ha felszínre kerülne, az egész bolygót fél méter vastag aranyréteg borítaná be.

Nem minden arany, ami fénylik

Hogy hogyan kerül mégis arany a földkéregbe? A válasz az úgynevezett Késői Nagy Bombázás időszaka, amely nagyjából 4,1 és 3,8 milliárd évvel ezelőtt történt. Ekkor meteoritok csapódtak a már szilárd kéreggel rendelkező Földbe, és ezek hozták magukkal azt a kis mennyiségű aranyat, amit ma a bányákban találunk. Azóta a Földön található arany mennyisége gyakorlatilag nem változott. A világűrből érkező utánpótlás elhanyagolható, és a már meglévő arany is csupán geológiai folyamatok révén mozog a földkéregben – időnként koncentrált érclelőhelyeket képezve.

A kutatók szerint lehetetlen pontosan meghatározni, mennyi arany van még a bolygón, vagy mennyi vár még felfedezésre. A biztos csak annyi, hogy az arany, amit ma ismerünk és használunk, egy ritka és különleges kozmikus ajándék, amit érdemes értékként és nem csupán anyagi eszközként kezelnünk.