Ónos eső, hóátfúvások és kétnapos havazás bénította meg Veszprém megyét 25 éve

1996 januárját hideg, napsütésben szegény, igazi téli időjárás jellemezte. A havi középhőmérséklet mínusz 3,8 fok volt, ami 2,8 fokkal alacsonyabb az ilyenkor szokásos értéknél. A hőmérséklet csúcsértéke 10–13-a kivételével általában fagypont alatt maradt, és a tartósan ködös napokon nem érte el a mínusz 5 fokot.

Januárban igen kevés volt a napsütés, 125 órán át borította zárt köd a talajfelszínt. A csapadék mennyisége a sokévi átlag fölött alakult, 15 napon havazott, 27 napon fedte mérhető hótakaró a talajfelszínt. A maximális hóvastagság január 29-én elérte az 57 centimétert, ami akkor országos rekordnak minősült. Az átlagos szélsebesség 1,9 méter/secundumnak adódott, és viharos nap (a széllökés mértéke ≥ 17 m/sec) csak egyszer fordult elő. Ez az érték elmarad a sokéves átlagtól, szerencsére, mert a vastag hótakaró ellenére a gyengébb szélben csak kisebb hófúvások tudtak kialakulni.

A dél, délkelet felől több hullámban áramló viszonylag enyhe, nedves léghullámok január első harmadában borult, párás, csapadékos időt okoztak. Eleinte gyakran esett az eső, ónos eső, és az országban több helyen elsősorban éjszaka és a kora reggeli órákban a síkosság volt a jellemző az utakon. „A szó szoros értelmében változékony időjárással köszöntött ránk az új esztendő” – írta a Napló január 2-án. „Búcsúztunk az óévtől hószállingózással, majd erőteljes hóeséssel. Az év első napja havas esőre virradt, majd esőbe váltott át, különösen a megye keleti részein. A fő- és mellékutak burkolata nedves, helyenként hósáros volt, míg az alsóbbrendű utak havasak. A megye közlekedési útjainak rendbetételén 29 kombinált gép és öt rakodógép dolgozott.” Január 2-án is váltakozó intenzitással havazott, és ha nem is sokkal, de tovább gyarapodott a hóréteg vastagsága. Szerencsére szélcsend volt, így hófúvások nem nehezítették a közlekedést. Ekék, szórógépek, rakodók dolgoztak az utakon, ott ahol erre szükség mutatkozott. „Veszprémben is találkoztunk hómunkásokkal, akik elsősorban a gyalogátkelőhelyeket és az autóbusz-megállókat szabadították meg a latyakos hótól” – tudósított a Napló január 3-án. Az írás sajnálkozva említi, hogy a gyalogjárdák még nagyon sok helyen jégbordásak – a megyeszékhely legtöbb utcáján rosszabb a járdán közlekedni, mint az úttesten.

Az ideális állapot nem tartott hosszú ideig, mert 3-án „feltámadt az erős északi, északnyugati szél, és hordani kezdte a havat. A látási viszonyok a hófúvásos helyeken 30–50 méterre csökkentek. Az átfúvások miatt személygépkocsival nehezen járhatók voltak a Zirc környéki utak, valamint az Ajka–Pápa vonaltól nyugatra eső, alsóbbrendű utak. Hasonló volt a helyzet Berhida környékén és a Bakonyban. (…) Hat hómaró, két vaseke, tizenegy könnyű eke, tizenöt kombinált gép és egy rakodó dolgozott folyamatosan a megye útjain.” Ennek ellenére nehéz volt a közlekedés, és a nap nem múlt el jelentősebb balesetek nélkül. Ezután a havazásban pár nap szünet következett, gyengült a légmozgás. A friss hófelszín fölött erősödött az éjszakai lehűlés. Január 5-én és 6-án hajnalra mínusz 10 fok alá hűlt le a levegő, és nappal is fagypont alatt maradt a hőmérséklet.

Pár napos szünet után ismét egyre enyhébb, páradús léghullámok érték el hazánkat. 7-én délutántól a fagyos éjszakát követően eredt el az eső, ónos eső (néhol havazott is), aminek következtében sokfelé síkossá váltak az utak, járdák. „Csúszkált a megye” – írta a Napló január 9-én. „Az ónos eső és a csúszós utak miatt hétfőn (8-án) reggel sokan használták a „nadrágféket”, illetve több buszjárat nem indult el és nem érkezett meg Veszprémbe.” Néhány helyen árokba csúszott járművek akadályozták a forgalmat. A mentőket is gyakran riasztották, Veszprémben két idős személy is combnyaktöréssel került kórházba. Általános tapasztalat volt, hogy hétfőn reggel, majd pedig délután, a munkaidő végén szenvedtek többen is láb- és kéztörést a megyében.

Január 9-én, kedd reggelre „…a fákra, villamos vezetékekre vastag, súlyos jégréteg rakódott le. Dőltek vagy az úttestre hajoltak a fák, akadályozva a közúti forgalmat. Különösen súlyos volt a helyzet a 83-as számú úton, Városlőd és Pápa között. A tegnap déli órákban lezárták az utat és elterelték a forgalmat. Főleg a Bakonyban voltak még fakidőlések, de ezeket rövidesen megszüntették” – írta a Napló január 10-én. A csúszós utak következtében több mint 100 sérült került gyógyintézetekbe fejsérülés, agyrázkódás, valamint különböző törések következtében. Sokakat a rokonok vittek orvoshoz személyautóval a csúszós út okozta sérülésekkel. A mentők munkáját nehezítette, hogy a betegeket nem mindig tudták megközelíteni, így a jeges járdán igyekeztek velük a mentőkocsihoz.

Példaként említi az újság, hogy „a veszprémi Cholnoky-lakótelepen, a belső útgyűrűt szegélyező egyik mellékutcán a hordágyon fekvő szívbeteggel egyensúlyozva nehezen tudták megtenni a rövid útszakaszt.” Az is nehezítette a közlekedést – az úttesten és a járdákon is –, hogy az olvadó hólé a mélyebben fekvő helyeken felgyülemlett, és néhol bokáig érő vagy még mélyebb tavakat alkotott, alatta pedig csúszott a jég. Különösen kritikus helyzet alakult ki a Keleti-Bakony térségében, Tésen az emberek katasztrófahelyzetet emlegettek. A lerakódott ónos csapadék miatt villanyoszlopok törtek ketté, vezetékek szakadtak. Az iskolában tanítási szünetet kellett elrendelni, és megsérült a községi telefonhálózat is. Szerda délután az egész falu és a szolgáltatók szakemberei a károk elhárításán dolgoztak.

Január 8-án egy melegfront érte el hazánkat, a hőmérsékletek fagypont fölé emelkedtek, lassú olvadás kezdődött. A következő napokban is folytatódott az enyhülés, csapadék nem volt, sokfelé az éjszakai hőmérsékletek is fagypont fölött alakultak. Ismét mindenütt elolvadt a hó, a pápai Bakony-ér kiáradt és több házat elöntött. „A honvédség, tűzoltóság, a vízügyi szakemberek, valamint a polgármesteri hivatal segítségével sikerült gátat vetni a felgyülemlett víznek.” A hónap közepén ismét egyre hűvösebb légtömegek érkeztek fölénk, újból csökkent a hőmérséklet. A csendes időben a reggeli hőmérsékletek mínusz 10 fok közelében alakultak, és a délutáni maximumok is fagy­pont alatt maradtak.

Egészen január 23-ig tartott a hideg, többnyire párás, ködös idő, számottevő csapadék nélkül, majd ezt követően délnyugat felől több hullámban egyre nedvesebb légtömegek érték el hazánkat, és a délutáni óráktól délnyugatról érkező havazás fokozatosan átterjedt az ország többi részére is.

Január 24-én estére 30 centiméter, 25-én estére pedig már 48 centiméter vastag hóréteg borította Veszprémet. Az ismétlődő nedvesebb léghullámok okozta havazás következtében a hónap végére a Bakonyban a hóréteg vastagsága megközelítette a 60 centimétert. „Nagy mennyiségű, helyenként 30 centiméter hó hullott tegnap Veszprém megyében. Napközben a hóátfúvások miatt néhány helyen időszakonként csak egy nyomsávon lehetett közlekedni” – tudósított a Napló január 25-én. 24-én déltájban a város egy részén a forgalom is leállt, mivel a mozi (ma a Hangvilla) előtti meredek úton egy csuklós autóbusznak az előtte átszaladó gyalogos miatt meg kellett állnia, de a hó miatt képtelen volt újraindulni. Közel egy óráig állt a forgalom ezen az útszakaszon. A városban szerdára virradó éjszaka az utakat öt hótoló, a járdákat két kistraktor takarította. Napközben újabb gépek álltak munkába, és 62 hóeltakarító munkást alkalmaztak, elsősorban a buszmegállók, gyalog­átkelőhelyek és lépcsők tisztítására. „Veszprém megyében kedd délelőttől esik folyamatosan a hó. Tegnap délután [24-én] már 20–25 centiméter volt a hóréteg vastagsága. Lapzártakor a megyei közúti igazgatóság tájékoztatása szerint minden út járható volt még a Bakonyban is. Az ügyeleten azonban felhívták a figyelmet arra, hogy az autóval közlekedők csak megfelelő gumikkal vagy hólánccal induljanak el. Az Útinform előrejelzése szerint mára a hóátfúvások miatt kritikussá válhat Veszprém megye egyes útjain a közúti közlekedés” – olvashatjuk a Népszabadság január 25-i számában.

A folyamatos, de váltakozó intenzitású havazásban csütörtök [25-én] délutánig helyenként 50–60 centiméter hó hullott Veszprém megyében. Két település, Pálihálás és Felsőpere több mint 10 órán át megközelíthetetlen volt. A folyamatos munka ellenére a főutakon nehezen lehetett közlekedni, a mellékutakra pedig még pénteken sem volt tanácsos behajtani. „A rendkívüli helyzetre való tekintettel a Veszprém megyei védelmi bizottság elnöke, dr. Zongor Gábor tegnap reggel elrendelte a katasztrófa-elhárítási munkacsoportok aktivizálását és 24 órás ügyeleti szolgálat bevezetését. Felvette a kapcsolatot a honvédséggel is, így a katonai járművek – beleértve a helikoptereket is – készenlétben álltak, hogy szükség esetén segíteni tudjanak a polgári szerveknek.” Szerencsére erre nem került sor, mivel elmaradt a meteorológia által jelzett erős szél, és csütörtök késő délután a havazás is elállt. A védelmi bizottság megállapítása szerint Veszprémben – a korábbi két nagy havazáshoz képest – kedvező változás volt tapasztalható a hóeltakarítás terén.

Csütörtökön már 155 hómunkás dolgozott a városban, elsősorban a buszmegállókból, az egészségügyi, illetve közintézmények környékéről és a lépcsőkről lapátolták a havat. A Kommunális Rt. öt saját és nyolc bérelt géppel igyekezett megbirkózni az irdatlan hótömeggel. Éjszaka is dolgoztak, tisztították az utakat, a lakótelepi parkolókat, a járdákat.

Okulva a szerdai eseményekből, a megyeszékhelyen, csütörtökön már nem állhattak munkába a csuklós autóbuszok, csak a kisebb kocsik közlekedtek, azok is a főbb járatok útvonalain. Menetrendet nem lehetett tartani, de a távolsági buszok csaknem mindenhová elindultak és meg is érkeztek.

Január 27-én már arról tudósított a Napló, hogy az élet lassan visszatér a rendes kerékvágásba, és a megyeszékhelyen is megkezdték a hó elszállítását a legforgalmasabb csomópontokról. „A közúti igazgatóság negyvennél több gépe változatlanul járta az utakat, dolgoztak a szórókocsik és a hóekés járművek is. A főutak havasak, hókásásak, helyenként jégbordásak voltak, a mellék- és bekötőutak mindegyikén végigmentek már a hóekék, azonban a burkolatot teljesen megtisztítani nem lehetett. A közlekedés lelassult ugyan, de nagyobb fennakadás sehol sem volt. Helyreállt a vonatközlekedés, a szerelvények már csak 5-10 percet késtek. Ennél nem sokkal többet, átlagosan 15 percet a távolsági autóbuszok, s a veszprémi forgalomirányítástól kapott információ szerint mindegyik rendben elindult és célhoz is ért.”

A hétfői Napló nyugodt és békés hétvégéről tudósít, „a tél semmi különösebb problémát nem okozott a hétvégén” balesetekről nem érkezett jelentés. A Megyei Közúti Igazgatóság munkagépei természetesen folyamatosan dolgoztak, elsősorban a megye nyugati részére lehullott újabb hótakaró eltakarításán, amivel vasárnap délre végeztek.

A városokban is takarították az utakat és folytatták a nagy mennyiségű hó elszállítását. A hónap utolsó napján az ég is kiderült és a friss, vastag hótakaró felett erős volt az éjszakai lehűlés, a minimum hőmérséklet ismét mínusz 10 fok alá süllyedt, és a délutáni csúcsérték is fagypont alatt maradt.

A cikkben szereplő képek a Napló 1996. januári számaiból származnak Fotó: Arcanum Digitális Tudománytár