Szélsőséges jelenségek

2022.01.06. 11:30

Az aszály határozta meg a tavalyi esztendő időjárását

A tavalyi évet szélsőséges időjárási jelenségek tarkították, miközben az utóbbi évtizedek egyik legaszályosabb esztendője volt a megyeszékhelyen 2021.

Marton Attila

Az utóbbi években egyre megszokottabbá váló nyári viharok sem igazán enyhítettek az extrém szárazságon. A fenti felvétel június 25-én készült az újonnan megépült hídról

Forrás: Balogh Ákos/Napló

A tavalyi év időjárását Kovács Győző meteorológus dolgozta fel, ismét a repülőtéri mérőállomás adatai alapján. A szakember hangsúlyozta, aszályos volt a tavalyi év, amelyet több hőmérsékleti szélsőség kísért. Bár az évi középhőmérséklet (10,7 fok) egy kevéssel magasabb volt a sokévi (1991–2020) átlagnál, számos anomália jellemezte a veszprémi időjárást 2021-ben. Az év enyhe időjárással kezdődött: a január (1,6 fokkal) és a február (1,4 fokkal) melegebb volt a megszokottnál. A meteorológus az átlagosnál közel 28 százalékkal kevesebb fagyos napot (31) jegyzett fel ebben az időszakban, és mínusz tíz fok alá mindkét hónapban csak egy-egy alkalommal csökkent a hőmérséklet. Az év leghidegebb napján, február 13-án mínusz 10,6 fokig csökkent a hőmérséklet, mondta el Kovács Győző. 
– Az enyhe telet egy hűvös tavasz követte. Március még átlagos hőmérsékletű volt, de április 2,9 fokkal, május 2,2 fokkal volt hűvösebb az időszakra jellemzőnél. A tavaszt szélsőséges hőmérsékleti ugrások jellemezték: március első napjaiban négy-hat fokkal volt melegebb az átlagnál, míg például április 5-e és 9-e között fagyott, és öt havazásos napot jegyezhettünk fel abban a hónapban. Május 1-jén 20 fok feletti hőmérsékletet mérhettünk, másodikától egy hidegfront véget vetett az enyhébb napoknak. A legmelegebb 11-én volt, két nappal később azonban hidegfront hozott az évszaknál hűvösebb időt, ami a hónap végéig kitartott – részletezte a meteorológus. 

A tavalyi év időjárását Kovács Győző meteorológus dolgozta fel ismét a repülőtéri mérőállomás adatai alapján
Forrás: Pesthy Márton/Napló

A nyár hűvösen indult és zárult, június közepétől augusztus közepéig azonban több hőhullám érkezett, és az évszak emellett rendkívül száraz is volt. Összességében az átlagnál 1,4 fokkal volt melegebb a tavalyi nyár. A június 2,4 fokkal, míg a július 2,3 fokkal volt melegebb az átlagnál – utóbbi ezzel a mérések kezdete óta a legforróbb lett, sőt, valamennyi hónapot figyelembe véve csak 1992 augusztusa volt melegebb. A nyár első két hónapjának az átlaga megközelítette a 22,5 fokot, amihez hasonló a meteorológiai mérések kezdete óta nem fordult elő térségünkben, hívta fel a figyelmet Kovács Győző. – 2021 nyarán az átlagos 47 nappal szemben 70 napon haladta meg a maximum-hőmérséklet a 25 fokot (nyári nap). A szokásos 12 helyett 31 napon mértünk 30 fok feletti hőmérsékletet (hőségnap), és három napon haladta meg a maximum-hőmérséklet a 35 fokot – fogalmazott a meteorológus. 
Az ősz időjárása szélsőségektől mentes volt, nem dőltek sem havi, sem napi rekordok. Az évszak középhőmérséklete 10,4 fok volt, ami 0,4 fokkal haladta meg a sokévi átlagot. Szeptember a megszokottnál melegebb volt – tizenhetedikéig nyárias volt az idő –, amit az is jelez, hogy a szokásos öt nyári nap helyett 12 napon haladta meg a hőmérséklet a 25 fokot. Október az átlagnál valamivel hűvösebb, november átlagos hőmérsékletű volt, magyarázta a szakember. 
A decemberi középhőmérséklet 1,4 fokkal volt magasabb az átlagnál, 19 napon fagyott, és a leghidegebb napon, 23-án mínusz 8,5 fokig csökkent a hőmérséklet. 20-a után egyre szélsőségesebbé vált a hőmérséklet ingadozása: ennek csúcspontja 31-e volt, amikor a napi középhőmérséklet 12 fokkal haladta meg az átlagot, emelte ki Kovács Győző. Ahogyan arról lapunkban beszámoltunk, aznap megdőlt a napi minimum-hőmérsékleti rekord és a napi maximum is azzal, hogy 16,2 fokig melegedett a levegő. 
Tavaly azonban nem csupán az év utolsó napján, hanem év közben is több hőmérsékleti rekord megdőlt. Január 22-én új napi minimum-hőmérsékleti (7,8 fokos értékkel) és csúcshőmérsékleti rekord született (13 fokig emelkedett a hőmérő higanyszála). Szintén új napi maximum-hőmérsékleti rekordot hozott február 24-e (18,8 fok) és 26-a (18,6 fok). Ezután június 15-én dőltek meg a korábbi legmagasabb csúcsértékek: a napi minimum-hőmérsékleti rekord 19,7 fokkal, míg a délutáni csúcshőmérséklet kereken 35 fokkal. Érdekesség, hogy ez egyben új havi rekord is, ugyanis júniusban korábban ilyen meleget még nem jegyzett fel a szakember. 
Júliusban háromnapi csúcshőmérsékleti rekord (8-án, 13-án és 26-án) és egy minimum-­hőmérsékleti csúcs (14-én) dőlt meg. Augusztusban 15-én született új csúcs 35,2 fokkal, míg 28-án a napi minimum-­hőmérsékleti rekord dőlt meg azzal, hogy egészen 8,8 fokig süllyedt a hőmérséklet. 
A szélsőséges hőmérsékleti értékek mellett csapadékszegény időjárás jellemezte 2021-et: az éves csapadékösszeg 210 milliméterrel volt kevesebb a sokévi átlagnál. A helyzetet rontja, hogy már 2020-ban is az átlagosnál kevesebb csapadék hullott, így az utóbbi két évben több mint 300 milliméter hiányt „halmozott fel” a természet, összegzett Kovács Győző. Januárban és február­ban a sokévi átlag 65 százaléka hullott, míg a 2021-es tavasz csapadékösszege 114,4 milliméter volt, ami 19 milliméterrel maradt el a szokásostól. Míg márciusban az átlagos mennyiség 20 százaléka, áprilisban a 70 százaléka esett, addig májusban 30 százalékkal több hullott az időszakra jellemzőnél. 

Júliusban háromnapi csúcshőmérsékleti rekord is megdőlt. A kánikulában enyhet adott a szökőkút
Forrás: Balogh Ákos/Napló

– A nyári csapadékösszeg jelentősen elmaradt az átlagtól, 137,5 milliméterrel kevesebb eső esett az ilyenkor szokásosnál. Ilyen kevés nyári csapadék a repülőtéri mérések alapján Veszprémben nem fordult elő – magyarázta a meteorológus. A legkevesebb csapadék júniusban hullott: mindössze 3,9 milliméter eső esett, holott általában június az év egyik legcsapadékosabb hónapja, átlagosan 70 milliméter esővel. Az ősz csapadékösszege a sokévi átlag 69 százaléka volt. Decemberben 51,5 milliméter csapadék hullott (hatszor havazott), ami 13 milliméterrel több a sokévi átlagnál, és ha kevéssel is, de mérsékelte a felhalmozódott hiányt – jegyezte meg Kovács Győző. 
Az éves napsütéses órák száma 2374 óra volt tavaly, amely 170 órával haladja meg az átlagot. A szakember összesen 114 szeles napot – amikor a szélsebesség meghaladta a 12 méter per másodpercet (43 kilométer per óra) – jegyzett fel 2021-ben. A legszelesebb hónap az április volt, míg a legerősebb széllökést február 11-én mérték, 83 kilométer per órás értékkel.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában