Extrém hőhullámok sújtják Európát – Nő a halálozás száma

A WHO friss adatai szerint az extrém hőhullámok 2022 és 2023 során több mint 100 000 ember halálához vezettek Európa 35 országában. Ez a riasztó statisztika arra késztette a világszervezetet, hogy létrehozza a Páneurópai Klíma- és Egészségügyi Bizottságot, amely a klímaválság egészségügyi hatásaira keres megoldásokat. Hans Kluge, a WHO európai igazgatója szerint ideje kimondani: az éghajlati válság egészségügyi válság is.

A hőhullám halálosabb, mint hinnénk

A hőhullám nemcsak hőgutát és kiszáradást okoz, hanem közvetetten is növeli a halálozást, különösen a szív- és érrendszeri, illetve légzőszervi betegségekben szenvedők körében. A klímaváltozás következménye a városi hősziget-hatás is: a beton- és aszfaltfelületek éjjel is sugározzák a hőt, a lehűlés elmarad, így nő az elhalálozások száma.

Szlovákiában az idősek, kisgyermekek és krónikus betegek alkotják a legveszélyeztetettebb csoportokat, de a városlakók is fokozott kockázatnak vannak kitéve. A Greenpeace Szlovákia szerint a zöldterületek és vízfelületek hiánya tovább súlyosbítja a helyzetet. A jövőben nemcsak gyakoribb, hanem hosszabb ideig tartó hőhullámokra számíthatunk. Egy szlovák klímatudósok által készített tanulmány szerint 2007. július 19-én a halálozási arány 45%-kal haladta meg az átlagot – aznap mérték az országos melegrekordot, 40,3 Celsius-fokkal. 2015-ben egy 14 napos hőségperiódus alatt több mint 240 korai halálesetet regisztráltak. A kutatók szerint a következő évtizedekben a hőhullámok intenzitása és időtartama is növekedni fog.

A WHO szerint a fosszilis tüzelőanyagok használata világszerte évente hétmillió ember halálát okozza, ebből félmillió Európában történik. A klímaváltozás okozta közvetett egészségkárosodások – mint a szúnyogok terjesztette betegségek vagy az allergiaszezon elhúzódása – tovább fokozzák az egyéni és társadalmi kockázatokat – írja az ujszo.com