Növekszik az interneten elkövetett csalások száma

A programról az alapítók még 2022. november 7-én beszámoltak, azonban a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy minden törekvés ellenére tovább növekszik az interneten elkövetett csalások száma, és a módszerek is változnak. Annak érdekében, hogy a digitális térben se váljanak áldozattá az emberek, az ORFK, a Magyar Bankszövetség és az NBSZ NKI a napokban közös sajtótájékoztatón számolt be az újabb típusú online csalásokról és az áldozattá válás megelőzésének lehetőségeiről.

Eszerint az elmúlt egy évben közel háromszorosára növekedett az online térben elkövetett bűncselekmények száma. Ezek között még rendőri vezetők nevével visszaélő adathalász e-mailek is akadtak, bár továbbra is az online kereskedelmi oldalon regisztrált eladók tudatos megtévesztése a legjellemzőbb. Simon Edina százados, az NBSZ NKI szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy az adathalász-támadás, bármilyen csatornán is érkezzen, valójában egyfajta pszichológiai hadviselés az online térben. A felhasználó megtévesztésével a kiberbűnözők megpróbálják rávenni az áldozatot arra, hogy személyes adatokat, érzékeny információkat adjon át számukra, vagy egy vírussal megfertőzzék a számítógépét. Amíg azonban a korábbi években a támadások kevésbé előkészítettek voltak, addig napjainkban ezek komplexek és sokkal inkább célzottak, jobban kihasználják a napi aktualitások okozta realitás erejét. A naprakész tartalmú támadással pedig hihetőbb keretet adnak a csalásnak. 

A veszély forrása, az ilyen jellegű támadások közös pontja a szöveges üzenetben található link, amelyre kattintva vagy egy adatlap, regisztrációs felület található (ahol a megtévesztett áldozat önként megadja a bizalmas adatait), vagy egy kártékony tartalom található. A sajtótájékoztatón a szakemberek ismertették az új elkövetési módszert. A „Smishing” (az angol „SMS” és „phishing”, vagyis SMS és adathalászat szavak kombinációja) olyan csalás, amelynél a támadó SMS segítségével próbál megszerezni személyes, pénzügyi vagy biztonsági információkat. Jellemzően egy beágyazott link van az egyébként szokványosnak tűnő üzenetben. A küldő megbízható forrásnak álcázza magát, úgy tesz, mintha egy bank, kártyakibocsátó, futárszolgálat, közműszolgáltató vagy valamilyen egyéb szolgáltató képviseletében jelentkezne. Az üzenet arra kéri a címzettet, hogy nyisson meg egy weboldalra vezető hivatkozást, telepítsen egy alkalmazást, vagy hívjon fel egy telefonszámot a fiókja ellenőrzése, frissítése vagy újraaktiválása érdekében. A hivatkozás hamis weboldalra mutat, a telefonszámon pedig egy csaló jelentkezik, aki az adott cég munkatársának adja ki magát. Célja olyan információk megszerzése, amelyek segítségével aztán ellophatják az áldozat pénzét. 

Éppen ezért az óvatosság elengedhetetlen az online térben, soha ne adjuk meg illetékteleneknek személyes, pénzügyi és biztonsági adatainkat. Ha a gyanús üzenet linket vagy egy mellékletet tartalmaz, ne kattintsunk rá és ne is töltsük le!