A népviseletek tájanként, községenként is különböztek

Sokan kíváncsiak voltak a tárlat megnyitójára, ahol Tóth Julianna népdalénekes elő-adását követően Soós Gyula András táncművész, a Duna Művészegyüttes tagja köszöntötte a megjelenteket.

- A magyar népi kultúra egyedülállóan gazdag mind a dalok, mind a táncok, mind a népviselet terén. Erre a fantasztikus örökségre joggal lehetünk büszkék a mai napon. A ruha teszi az embert. Ennek a szólásnak az elmúlt századokban határozott jelentése volt. Szigorú szabályok írták elő, mely ruhadarabok, anyagok, díszek, viseletek mely néprétegnek engedélyezettek, s a szabályokat átlépni nem volt tanácsos. A népviseletek tájanként, sőt, községenként is különböztek. Ruhájáról meg lehetett mondani, ki hova való, milyen életkorú és milyen a családi állapota – mondta el megnyitóbeszédében Soós Gyula András.

A Cserregő Néptáncegyüttes Szelestey László-nívódíjjal is kitüntetett vezetője hozzátette, a magyar népviseletek fő táji típusai a dunántúli, a felföldi, az alföldi és az erdélyi. A kiállításon mindegyikre láthatnak példát az érdeklődők.

A folytatásban a táncművész által említett népi kultúra harmadik pillére, a tánc került a középpontba. A Cserregő Néptáncegyüttes látványos, a kiállításon bemutatott viseletekhez kapcsolódó műsorral kedveskedett a megjelenteknek.