segítő

2018.07.07. 08:00

Fiatalként kezdte a vöröskeresztes munkát Szabó Gáborné

Több, mint négy évtizede a vöröskeresztes élet aktív szervezője a kis bakonyi faluban Szabó Gáborné.

Müller Anikó Hanga

Szabó Gáborné több mint négy évtizede végzi önzetlenül a vöröskeresztes munkát Fotó: Müller Anikó Hanga

Mindig itt élt, édesanyja, Horeczki Antalné jóvoltából már tizennyolc éves korában megismerkedett a vöröskeresztes munkával. – Úgy kezdődött, hogy szólt anyunak a falubeli szülésznő, Haász Jánosné, aki akkor a vöröskeresztes titkár volt, vegyük át tőle a teendőket, mert mi fiatalok, aktívak vagyunk. Nekem akkor csupán annyi volt a teendőm, hogy idősek napja után mondták, vidd el leányom a csomagokat azokhoz, akik nem tudtak eljönni az ünnepségre. Így csöppentem bele, megszerettem a munkát, 1975-től tevékenykedek folyamatosan ezen a területen. Sok megyei és zirci vezetővel dolgoztam együtt a kezdetektől, így M. Tóth Antal főorvos úrral, aki rendszeresen járt ki hozzánk, Ruha Lászlóval, Molnár Elemérrel és a zirci Takács Józsefnével.

Szabó Gáborné több mint négy évtizede végzi önzetlenül a vöröskeresztes munkát Fotó: Müller Anikó Hanga

Fiatalkoromban anyuval együtt csináltuk, ő volt a titkár, én az elnök, majd amikor az ő egészségi állapota megromlott, teljesen rám maradt, nekem adta át a stafétabotot, meséli. A település lélekszáma nem éri el az ezerkétszáz főt, Szabóné Jutka büszke rá, hogy százhetven vöröskeresztes tagja van. Igaz, sokat megy utána, ahogy ő mondja, ha kidobják az ajtón, visszamegy az ablakon. Az idős embereket folyamatosan látogatja, az önkormányzattal közösen minden évben megrendezik az idősek napját. Munkáját Mátyás Imréné segíti. Nagyon jó a kapcsolata Magyar Lászlónéval, a Magyar Vöröskereszt Zirc Területi Szervezete vezetőjével és Szelthofferné Németh Ilona polgármester asszonnyal, akikkel minden közös dolgot megbeszélnek. Egy-egy egészségnapon, szűrővizsgálaton lánya, Julcsi segít neki, aki a zirci Erzsébet kórházban ápolónő. Negyvenhárom éve vöröskeresztes aktivista, odaadó önzetlen munkájáért megkapta a Vöröskeresztes Munkáért bronz, ezüst és arany fokozatát. – Szívügyem a véradás is, odamegyek az emberekhez szólni, gyertek, kell a vér, mert sok a rászoruló beteg embertárs. Imádom az embereket, ezért végzem szívvel-lélekkel ezt a munkát hosszú idő óta, önkéntesként. Fiatalként vállaltam, senki nem kényszerített, és amíg az egészségi állapotom engedi, szeretném is csinálni.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában