Negyvenéves az Almádi úti mentőállomás

A mentőegylet történetének feldolgozásával és a jubiláló Mentőállomás felavatási ünnepségével Hogya György helytörténeti kutató foglalkozott az elmúlt évtizedekben.

Ahhoz, hogy felépülhessen a modern, lengyel építőipari technológiával készült épület, szükség van annak az ismeretére is, hogy Veszprémben már a XIX. század vége óta szervezték az első mentőegységet megalapítani. Budapesten 1886-ban hozták létre az első, Önkéntes Mentő Egyesületet, amelynek első szervezője és igazgatója dr. Kresz Géza volt. – vezette fel a kezdeti történelmi eseményeket a szerző.

A budapesti mintájára alakultak meg az akkori történelmi Magyarország nagyobb vidéki városaiban is mint Kolozsvárott, Szabadkán, Debrecenben, Nagyváradon, Aradon, Szegeden, Székesfehérváron a mentőszervezetek. . Ezen országos sorozaton belül jött létre Veszprémben is, ami az 1907.június 10.-i jegyzőkönyvben leírtak formájában a Városi Önkéntes Tűzoltóság kebelén belül 1948-ig működött , és a helyi törvényhatóság és a társadalmi összefogás anyagi támogatására voltak utalva. Veszprémben, mint ahogy szerte az országban, a XX. század első éveiben a tűzoltó egylet látta el a mentési munkát. Ugyanebben a jegyzőkönyvben feltüntették az első mentőegylet tagjainak a hosszú névsorát is, ők egyben a tűzoltó egylet jeles képviselőiként tevékenykedtek. 1926-ban az országban 48.-ikként az országos szerveződések mellett Veszprémbe is eljutott az országos jelentőségű, a Városok és Vármegyék Országos Mentő Egyesületének (VOME) megalakulása, ami kebelén belül egyesítette a helyi mentőket és a tűzoltóság által szervezett mentő osztagokat. Az előbbi szervezeti formát egészíti ki a szervezett mentés formáit segítő Magyar Vöröskereszt elsősegélynyújtó állomásai és tanfolyamai. A mentőszervezet elődje, a tűzoltóság a kor helyi szerveződésével és egyetlen mentőszekrénnyel bölcsője volt a korai mentőszervezetnek, s ebből nőtt ki a mentőállomás, amely az évtizedek alatt Országos Mentőszolgálattá fejlődött. A tűzoltóság előszervezetei is jelentős helytörténeti érdekességeket mutatnak.

A korai mentőosztag 1902-ig a Várban, az Ipartestület székházában, azután 1948 -ig a Szeglethy u. 1.sz. alatti épületben (mai Belvárosi Üzletház) látta el szolgálatát. 1948-ban elkezdődött a mentésügy leállamosítása, s ezt követően létrejön az Országos Mentőszolgálat, ahol az állam feladata lett a betegszállítás és az életmentés. Az elődszervezet vagyonait az OMSZ vette át. 1948-ban a mentőszolgálat a Megyei Kórházban kapott elhelyezést, a tűzoltók pedig maradtak a régi helyükön, egészen addig, amig fel nem épül a Dózsa György úti új tűzoltó laktanya, amely Óvári Ferenc, a tűzoltóság mecénásának a nevét vette fel. A Tűzoltóság átköltözését követően a mentőállomást a kórházból visszahelyezik a Szeglethy utca alá, 1978.-ig ott működött. Az elhelyezésük nagyon szűknek bizonyult, és szükségessé vált egy új , modern mentőállomás felépítése.

1978. augusztus 20.-án avatták fel az Almádi úton az új, modern épületet. Az átadási ünnepségen dr. Piri Ida megyei főorvos köszöntötte a megjelenteket, dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár az avatóbeszédet tartotta. 1945 után 30 új, korszerű mentőállomás épült, a veszprémi éppen a 30. lett a sorban. Az építkezést a Veszprém Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat megbízásából a krakkói BUDOSTAL Építőipari Vállalat lengyel szakmunkásai végezték – idézte fel Hogya György, a téma kutatója.