Újra tájképi park lesz a pápai Várkert

Mint ismert, a Zöld Város I. nevet viselő, egymilliárd forint pályázati támogatásból megvalósuló önkormányzati projektnek köszönhetően teljesen megújul többek között a Belső-Várkert. Az erre vonatkozó terveket a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda készítette el, melynek munkatársai az érintett helyszínt bejárva mutatták be a sajtó képviselőinek a népszerű pápai közparkra irányuló beavatkozások okait.

Több szempontot is figyelembe vettek

Herczeg Ágnes tájépítész, az említett iroda vezető tervezője megjegyezte, a tervek kidolgozásakor több szempontot is figyelembe vettek. Ügyeltek rá, hogy a mai kor elvárásainak, használati igényeinek megfelelően alakítsák át a Várkertet, a pápaiak a magukénak érezzék a kedvelt közparkot. Emellett fontos volt az ökológiai állapot fenntarthatóságának kérdése, tehát az, hogy a város kis anyagi ráfordítással is fenn tudja tartani ezt a nagy kiterjedésű zöldterületet. Nem utolsó sorban pedig – a kerttörténeti tudományos dokumentációk alapján – a történeti kertjelleg visszaállítás ugyancsak lényeges kritérium volt. Herczeg Ágnes és Bechtold Ágnes tájépítész, művészettörténész egyaránt kijelentette: a pápai Várkert országosan, sőt, közép-európai viszonylatban is kiemelkedő örökségvédelmi értéket képvisel.

A tervezési munka folyamán figyelembe vették a park korabeli térszerkezetét és úthálózatát. Bechtold Ágnes elmondta, a Belső-Várkertnek a története során több korszaka is volt, ezek közül némelyikről nagyon kevés feljegyzés maradt fent, míg mások jól dokumentáltak, mint például a tájképi park (az angolkert) időszaka. Utóbbinak az a jellemzője, hogy facsoportokból és tisztásokból áll, miközben precízen meg van komponálva, hogy honnan milyen látvány tárul fel a lombok között. A történeti növényanyagra támaszkodva a tájképi park visszaállítását szeretnék megvalósítani a Várkertben.

Az elmúlt 50-60 esztendőben elhanyagolták a Várkertet

Kovács Attila tájépítész, faápoló és favizsgáló szakmérnök hangsúlyozta, a cél a történeti, nagy értéket képviselő egyedek megőrzése, amihez elengedhetetlen például az úgynevezett invazív fajok, az alánőtt egyedek eltávolítására. Hozzáfűzte, az elmúlt 50-60 esztendőben elhanyagolták a Várkertet, aminek eredményeként a rendkívül értékes platánok körül elgyomosodott a talaj, fává nőtt magoncok árnyékolják az értékes egyedeket, melyeknél így aszimmetrikus növekedések alakultak ki, ezáltal sérülékenyebbé és balesetveszélyessé váltak. A park több mint 1600 fájából közel hatszázat távolítanak el. Kovács Attila rámutatott, a kivágandó fák jelentős része 10-20 centiméter átmérőjű magonc, a kisebbik részük pedig 20-40 centiméter átmérőjű egyed. Mindössze kettő nagy méretű fát távolítanak el: az egyik egy inváziós faj, ami gyomosít, a gyep sem marad meg alatta, illetve sérült is, míg a másik egy csonk fa. Ezek semmilyen ökológiai szolgáltatást nem nyújtanak. A favizsgáló úgy fogalmazott, a fakivágások nyomán a megóvni kívánt egyedeknek több terük lesz, „fellélegeznek”. A tervekben fatelepítés is szerepel, első ütemben mintegy 120 darab őshonos egyedet ültetnek majd el.

Áldozó Tamás polgármester emlékeztetett, a Belső-Várkert megújításának terveit elektronikusan és papír alapon is bárki megtekintheti. A városvezetés szeretné, hogy a pápaiak még a tervezési szakaszban mondják el a véleményüket a beruházásról, és értelmes, szakmai alapokon álló, a hisztériakeltést nélkülöző párbeszéd, vita alakuljon ki a témáról. A park átalakítását szolgáló munkálatok várhatóan idén decemberben kezdődhetnek meg.