Tapolcafői szennyvíziszap: a cégvezető szerint alaptalanok az aggályok

Az érintett cég vezetőjének tájékoztatása szerint a jogszabályok betartásával végzik a tevékenységüket, ami az adott terület rekultivációját (is) szolgálja.

Mostanában felkapták a témát

A szennyvíziszap szó hallatán néhány héttel korábban a magyar lakosság többségének még minden bizonnyal valamiféle bűzös, ragadós, undorító és fertőző trutyi rémképe körvonalazódott a szemei előtt. Aztán június végén bejárta a hazai sajtót a hír, miszerint az elmúlt időszakban több tízezer tonna szennyvíziszap érkezett Horvátországból egy székesfehérvári agyagbányába, aminek hatására villámgyorsan megismerte az ország ennek a masszának a nevét. Alaposabb utánanézéssel és szakértők felvilágosításának köszönhetően az is kiderült, hogy a laikusok számára talán egyenesen az ördög végtermékének gondolt szennyvíziszap igencsak hasznos lehet a természet számára: szakszerű eljárással hatalmas terméketlen földterületeket tehet ismét termővé, ráadásul rendkívüli gyorsasággal, és anélkül, hogy károkat okozna a környezetben. Horváth Sándor, a székesfehérvári iszapfogadó cég, a Fehérvári Téglaipari Kft. ügyvezetője a Fejér Megyei Hírlapnak részletesen ismertette a szóban forgó anyag feldolgozását, hasznosítását, termőfölddé alakítását. Ő maga 27 éve foglalkozik ezzel a tevékenységgel, eljárással, és elmondása alapján az elmúlt 15 esztendőben egy környezetvédelmi szakjogász segítségével kidolgoztak rá egy szabadalmat, aminek folyamatban van a nemzetközi bejegyzése.

Tapolcafőn megnőtt a kamionforgalom

A kitekintő után kanyarodjunk vissza a Pápához csatolt Tapolcafőre, egészen pontosan annak egykori bányaterületére, mely a Tapolcafői Téglaipari Kft. tulajdonában van. A cég telephelyének Tóradűlő utcai bejáratánál tartott sajtótájékoztató Süle Zsolt jobbikos és Grőber Attila szocialista önkormányzati képviselő. Elmondásuk szerint helyi lakosok keresték fel őket azzal, hogy bizonyos időnként ismeretlen eredetű bűzt éreznek a településrész Pápa felőli végén, továbbá megnövekedett kamionforgalmat tapasztaltak. Az ellenzéki politikusok kifejtették, az általuk beszerzett és fotókkal dokumentált információk szerint zártterű, szerves eredetű hulladékot szállító tehergépkocsik minden bizonnyal szennyvíziszapot hoznak külföldről, Olaszországból Tapolcafőre, a manapság hulladéklerakóként funkcionáló bányagödrökbe.

– A szennyvíziszap a szennyvíztisztításból visszamaradó hulladék, bűzös massza. Szennyvízből származó anyagcseretermékeket tartalmaz, és előfordulhatnak benne káros nehézfémek, mikroszennyeződések, baktériumok, gyógyszermaradványok. Nem állítjuk, hogy Tapolcafőn ezen tevékenység nyomán környezetszennyezés folyik, továbbá azt sem, hogy nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően történik a szállítás és a hulladékkezelés, sőt, meggyőződésünk szerint az érintett gazdasági társaságok rendelkeznek a megfelelő hatósági engedélyekkel. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ez a tevékenység nem veszélyezteti-e a környezetet, különösen annak függvényében, hogy nem messze található a tapolcafői karsztvízbázis, ahonnan naponta mintegy 7-10 ezer köbméter ivóvizet juttatnak a vízvezeték-hálózatba, tízezrek számára – fogalmazott Süle Zsolt.

Grőber Attila 12 kérdést tett fel az üggyel kapcsolatban, amik többek között a Tapolcafőre szállított szennyvíziszap feldolgozására és kezelésére, esetleges környezetszennyező hatásaira, veszélyességére, különösen a város ivóvizére jelentett fenyegetettségére irányulnak. A felvetésekkel Áldozó Tamás pápai polgármestert és Zsegraics Gyulát, a településrész önkormányzati képviselőjét is megszólította. Süle Zsolt azt mondta, kérdéseivel e-mailben megkereste Zsegraicsné Márkus Ilonát, a Tapolcafői Téglaipari Kft. ügyvezetőjét, azonban nem kapott választ a több mint egy hete küldött levelére.

A legideálisabb helyszín

A Napló telefonos megkeresésére Zsegraicsné Márkus Ilona hangsúlyozta, cégük a vonatkozó jogszabályok és előírások teljes körű betartásával végez szennyvíziszap-kezelő tevékenységet, amit a hatóságok a kezdetektől fogva szigorúan ellenőriznek. – A tapolcafői telephelyünkön a részben külföldről érkező szennyvíziszap-hulladék hasznosítása a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság érvényes hulladékgazdálkodási engedélyének birtokában és felügyelete mellett történik. Kizárólag olyan tevékenységet végzünk, melyre a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően, a környezetvédelmi szempontokat érvényesítő feltételekkel kiadott érvényes engedély rendelkezik – közölte lapunkkal az ügyvezető.

Kérdésünkre Zsegraicsné Márkus Ilona megjegyezte, a Tapolcafőre szállított szennyvíziszap hozzájárul az itteni egykori bányaterület rekultivációjához, azaz a terméketlenné vált földterület ismét termővé tételéhez, újrahasznosításához. Az ügyvezető aláhúzta, mindez semmilyen veszélyt nem jelent a tapolcafői vízbázis vizére, ugyanis a legkisebb kockázat felmerülése esetén biztosan nem kaptak volna engedélyt erre a tevékenységre, amivel kapcsolatban eddig nem érkezett szóbeli vagy írásbeli lakossági panasz a Tapolcafői Téglaipari Kft.-hez. Zsegraicsné Márkus Ilona határozottan cáfolta azokat a sajtóhíreket, miszerint Horváth Sándornak, a Fehérvári Téglaipari Kft. ügyvezetőjének köze lenne a Tapolcafői Téglaipari Kft.-hez, és hasonló a helyzet a volt férjével, Zsegraics Gyulával is, akivel több mint húsz éve elváltak egymástól. Egyébként a szennyvíziszap kezelésére egy egykori vagy jelenlegi is működő téglagyár a legideálisabb helyszín, mert a téglagyártáshoz agyagot használtak, az agyagréteg pedig kiváló vízzáró képességet biztosít az adott területnek, így az iszapból nem szivároghatnak le a talaj mélyebb rétegeibe a biokémiai folyamatok által még fel nem dolgozott esetleges káros anyagok. Emellett az agyagnak más fontos szerep is jut, ugyanis Tapolcafőn a téglagyártás során fel nem használt agyagot is alkalmaznak a beérkező szennyvíziszap átalakításához, elősegítve az itteni talajszerkezet rekultivációját – mutatott rá az ügyvezető, kiemelve, hogy a vállalatuknak falazó- és burkolótéglák előállítása a fő profilja.

Tervbe vették egy bejárás megszervezését

Zsegraicsné Márkus Ilona elmondása szerint az utóbbi időben egészségügyi okokból ágyhoz van kötve, így nem tudta elolvasni a céges leveleit, ezért nem válaszolt Süle Zsolt kérdéseire. Az ügyvezető betegszabadsága a tapolcafőiekkel való beszélgetésünk során megerősítést nyert, miképpen azt is megtudtuk a helyiektől, hogy az elmúlt egy évben alkalomszerűen, leginkább bizonyos széljárás esetén volt érezhető bűzös szag a bányaterület irányából, a településrész Pápa felőli első két utcájának környékén. Ezzel kapcsolatban Zsegraicsné Márkus Ilona megjegyezte, a szaghatás csökkentése érdekében sövényültetést terveznek. Ottjártunkkor a problémásnak mondott körzetben nem terjengett bűz, így annak a kellemetlenségi skálán elhelyezkedő mértékét sem tudjuk megítélni.

Telefonon beszéltünk Zsegraics Gyulával is, aki elfoglaltságai miatt későbbre ígért bővebb tájékoztatást az ügyről. Elöljáróban a Naplónak elárulta, a kezdetektől fogva figyelemmel kíséri a Tapolcafői Téglaipari Kft. szennyvíziszap-feldolgozó tevékenységét, megerősítette a rendszeres hatósági ellenőrzéseket, valamint elárulta, tervbe vették egy bejárás megszervezését a hajdani bányaterületre, ahol a képviselők és a meghívottak megbizonyosodhatnak róla, hogy minden szakszerűen, az előírásokat betartva történik.

A Napló a pápai városházától úgy értesült, hogy az önkormányzatnak nincs hatásköre vizsgálatot folytatni a Tapolcafői Téglaipari Kft. szennyvíziszap-kezelő tevékenységével kapcsolatban, ennek ellenőrzésére a Veszprém Megyei Kormányhivatal jogosult. Áldozó Tamás már maga is kérte a cég tapolcafői telephelyének ellenőrzését a hatóságtól, amit el is végeztek a szakemberek, a vizsgálatok pedig nem tártak fel jogszerűtlen működést, és a helyi vízbázis veszélyeztetését sem mutatták ki. Pápa polgármestere azon a véleményen van, hogy az ellenzéki önkormányzati képviselők akkor jártak volna el felelősséggel, ha az ügyben hatáskörrel rendelkező kormányhivatalt keresik fel a kérdéseikkel, mielőtt a sajtó nyilvánosságához fordulnak.

A témával kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük a Veszprém Megyei Kormányhivatalt és a Pápai Vízmű Zrt.-t is, amint megkapjuk a válaszokat, természetesen közzétesszük azokat.