Hálás az elmúlt huszonkét évért – Veszprémben marad Márfi Gyula

Huszonkét éve nevezte ki önt a pápa veszprémi érsekké. Hogyan fogadta?

– Mindig tartottam attól, hogy egyházkormányzatban kell majd részt vennem. Elsősorban lelkipásztornak és tanítónak éreztem magam. Szívesen lettem volna plébános, tanítottam volna főiskolán, ezek azonban nem valósultak meg. Plébános sosem voltam, káplán nyolc évig három helyen. A párizsi tanulmányaim után rögtön a szombathelyi püspöki hivatalba kerültem. Ez nem volt könnyű feladat. Tizenhét évet töltöttem ott, onnan kerültem Egerbe, ahol nagyon jól éreztem magamat.

Nagyon rövid időt, csupán két évet töltött ott.

– Igen, bár szívesen maradtam volna még. Szent Pál azt írja a korintusiaknak: „Gyöngeségem tudatában félve és nagyon elfogódottan mentem hozzátok” (1Kor 2,3). Ez rám is vonatkozott, mikor Veszprémbe kerültem. Igaz, hogy akkor már tizenkilenc évet eltöltöttem egyházi hivatalokban Szombathelyen és Egerben, de nem éreztem saját kegyelmi adományként, karizmaként, hogy az egyházkormányzatban kellene helytállnom. Ez nem jelenti azt, hogy számomra nem volt kitüntetés, mert az volt, de attól féltem, nem tudok a feladatnak megfelelni.

Voltak tervei?

– Az volt a célom, hogy az egyházmegyét olyan állapotban tudjam majd átadni utódomnak – vagy ha meghalok, olyanban maradjon –, amilyenben átvettem. Néhány papot kaptam más egyházmegyéből, szerzetesrendektől, de azóta én is elég sok papot adtam máshova. Az egyházmegye papjainak száma az elmúlt huszonkét évben nem csökkent, hanem kevéssel nőtt. Ahol huszonkét éve volt pap, majdnem mindenütt most is van, de van olyan helyen is, ahol akkor nem volt. Három embert adtam külföldi magyaroknak, kettő az Egyesült Államokba ment, egyikük pedig ősszel indul Németországba, Frankfurtba.

Érseksége idején templomok, iskolák épültek.

– Az egyházmegye épületei nincsenek rossz állapotban. Egy templom sem dőlt össze, egyet sem kellett bezárni, néhány van, amelyik sürgős felújításra szorul. Tizenöt új templom, kápolna épült, például a küngösi, nemesvámosi, az ajka-csingervölgyi, a balatonakarattyai, a pápai Szent Anna-plébánia. Iskolákat újítottunk fel. Négy iskolát alapítottam, a tapolcai, a keszthelyi, a várpalotai és az ajkai iskolát, minden jelentősebb településen van egyházi oktatási intézmény. Balatonfüreden a bencések tartanak fenn iskolát, Pétfürdőn Kolping iskola van. Jogilag rendeztem a bakonyszücsi daganatos betegek lelki rehabilitációs otthonának a helyzetét, Hévízen megalapítottam a Szent Lukács Idősek Otthonát, Veszprémben a Szaléziánum kommunikációs és turisztikai központot, ez egy nagyon jelentős intézmény. Az épületek mellett a hitéletről is beszélni kell, ami általánosságban nem romlott.

Ez mit jelent?

– A katolikus templomokban megkötött házasságok száma az utolsó öt évben duplájára emelkedett. Családonként a gyermekek száma még nálunk is alacsony, de reményünk van rá, hogy majd emelkedik. Hitoktatás mindenütt van az egyházmegyében, az iskolákban a gyerekek többsége a hittant választja.

A felekezetekkel milyen a kapcsolata?

– A református, evangélikus és baptista egyházakkal végig testvéri volt a kapcsolatom. Valamennyi ökumenikus imanyolcadban minden este részt vettem valahol közös istentiszteleten. Emellett jó kapcsolatot tudtam kialakítani a polgári szervekkel, a megyei, városi önkormányzatokkal, a megyei kormányhivatallal, a közéleti, kulturális, oktatási és egészségügyi intézmények vezetői- vel, közülük sokan gyakorló keresztények.

Egyház és világ kapcsolatáról korábban is beszéltünk. Gyakran hívták világi intézményekbe, cégekhez áldást adni.

– Parkettagyárat, fűrészüzemet, sífelvonót, autószalonokat, tankonyhát áldottam meg, szombathelyi szolgálatom idején még tanserfőzdét is a Vas megyei Vépen. A Sohollári-völgyben a vadásztalálkozókon rendszeresek a Hubertus-misék. Mindenütt nagyon kedvesen fogadtak.

Nyitottak az emberek az egyház felé?

– Az elvilágiasodással szemben szerettem volna szakralizálni a profánt. Az én felfogásomban a profán és szakrális között nincs éles ellentét, éles különbség. Én egy kórházba és egy iskolába is úgy megyek be, mint egy szentélybe, legalábbis azzal a céllal, hogy azt szentéllyé avassuk.

Ön elsősorban a migrációval, az iszlámmal kapcsolatos kijelentései miatt vált országosan is ismertté.

– Ezek a megnyilatkozások általában nagy figyelmet keltettek. A telekommunikációs eszközök, az internet által sok helyre eljutott a véleményem, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a nevem ismertté vált. Sok dicséretet és kritikát kaptam, sokan fejezték ki elismerésüket és sokan támadtak. A támadásokra soha nem reagáltam. Sosem akartam senkit megbántani. Elmondtam a véleményemet, de nem azért, hogy valakit bántsak vele. 2012-ben egy amerikai evangélikus teológus, David Baer az Orbán-kormány egyházpolitikájával kapcsolatos írására reagáltam, az a reakció is azzal végződött, hogy mikor találkoztunk, elbeszélgettünk egymással, szinte barátokként váltunk el. Ő is érezte, hogy nem akarom bántani, csak a saját felfogásomat képviselem. Ez volt az első vélemény, ami országosan nagy feltűnést keltett. Később pedig a migrációval, iszlámmal kapcsolatos írásaimra figyeltek, mikor a polémiában vettem részt. A Naplóban is megjelent az erről szóló írásom.

Miként tekint vissza érseki szolgálatára, az elmúlt huszonkét évre?

– Dicsekvésre nincs okom, hálaadásra viszont van. Egészében véve elégedett vagyok a huszonkét évvel, jól tudva azt is, hogy volt, amit lehetett volna jobban csinálni. Különösen, ha arra gondolok, hogy tizenkilenc éve kaptam egy súlyos szívinfarktust, amikor sokáig kérdés volt, életben maradok-e vagy sem. 2000 áprilisában volt az infarktus, ennek következményeként 2001 márciusában Papp Lajos szívsebész professzor bypass- műtétet végzett rajtam.

Utána kevesebb szolgálatot tudott vállalni?

– Szendi érsek atya akkor még jó egészségi állapotban volt, a műtét után ő, Gyűrű Géza, Szerenka Miklós és Mail József atya végezte a bérmálásokat. Kellett néhány hónap, mire visszanyertem az erőmet. Emlékszem, mikor műtét után először bérmáltam Nemesszalókon, alig tudtam a misét elmondani.

A Veszprémi Főegyházmegyének milyen a helyzete a Magyar Katolikus Egyházban?

– A veszprémi érseki tartományhoz a szombathelyi és kaposvári egyházmegye tartozik. Ezekbe az egyházmegyékbe is sokszor hívtak szolgálni, elfogadtam a meghívásokat. A Veszprémi Főegyházmegye már nem tartozik az ország nagyobb egyházmegyéi közé, rangja azonban most is jelentős.

Tavaly decemberben töltötte be hetvenötödik életévét. Az egyházi törvények szerint az érseknek le kell mondani.

– Az egyházi törvény előírja, hogy hetvenöt éves korban be kell nyújtani a lemondást. A Szentatyának franciául megírtam, hogy nemcsak azért kérem a nyugdíjazásomat, mert az előírásnak akarok eleget tenni, hanem azért is, mert érzem erőm fogyatkozását, tizennyolc éve szívműtétem volt. Kértem, hogy amint lehetséges, küldjön nyugdíjba. Nehogy valaki azt gondolja, hogy azért kerültem fél év után nyugdíjba, mert a Szentatya engem nem szeret. Ez nem igaz. Amikor utoljára találkoztunk, a Szentatya úgy köszönt el tőlem, hogy testvérek vagyunk.

Egy éven belül kell nyugdíjba menni, az új érseknek megérkezni?

– Erre nincs szabály. Tavaly december 17-én megírtam a kérelmet, valószínűleg augusztus 31-ig vagyok az egyházmegye kormányzója. Július 12-től, mikor a Szentatya Udvardy György korábbi pécsi megyéspüspököt kinevezte érseknek, már nem érsekként, hanem apostoli adminisztrátorként kormányzom a Veszprémi Főegyházmegyét.

És utána?

– Utána átmegyek a nyugdíjas papok otthonába, Szendi érsek úr lakosztályába.

Ezek szerint Veszprémben marad.

– A szombathelyi püspök úr hívott Szombathelyre, sok barátom is van ott. A döntést a szívem állapota befolyásolta, a szívemnek Veszprém jobb. Szombathelyen egyik napról a másikra szívritmuszavaraim vannak, és nem érzem jól magam. Nem erkölcsileg vagy hangulatilag, hanem testileg, fizikailag.

Mit csinál majd nyugdíjasként?

– Már most vannak meghívásaim, megyek Kárpátaljára, Beregszászra, Frankfurtba. Azonkívül olvasással és írással töltöm majd az időmet. Tervezek egy tanulmányt a Bibliáról, a Biblia értelmezéséről. A migrációval kapcsolatos írásaimat is megpróbálom összegyűjteni.

Pingpongozik is?

– Igen, ha lesz rá lehetőség. Azt gondolom, az új érsek úr is örül neki, ha játszhatunk. Mindenesetre arra törekedni fogok, hogy a kormányzás dolgaiba ne szóljak bele. Most, míg én vagyok a vezető, igyekszem minél több információt átadni az érsek úrnak, de utána nem szólok bele. Nyilván, ha megkérdez valamiről, válaszolok.

Mit gondol Ferenc pápa döntéséről?

– Teljes mértékben elégedett vagyok a Szentatya döntésével, azzal hogy Udvardy Györgyöt helyezte ide, akivel mindig is jó kapcsolatban voltunk, jól megértettük egymást. Bölcs, megfontolt ember. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökhelyettese, az Országos Hitoktatási Bizottság elnöke. Valószínűleg sok dolga lesz. Fontos, hogy imádkozzunk érte, és fogadjuk őt szeretettel.